PolitPro

Albánia A demokrácia állapota: index, jogállamiság és részvétel

Demokráciaindex: Albánia demokratikus fejlődése az évek során.

Demokrácia index Választási autokrácia 39 -4

Választásokat tartanak, de ezek csak korlátozottan szabadok és tisztességesek, és a kormány hatalmának biztosítását szolgálják.

Európa 35/41 Világszerte 88/175

Albánia hosszan tartó átalakulási folyamaton megy keresztül. Bár a parlamentáris demokrácia intézményei formálisan léteznek, az ország az extrém totalitarizmus örökségével és a mélyen gyökerező korrupcióval küzd. A tendencia lassú konszolidációt mutat, amit az EU-integráció célja hajt, de az alapok továbbra is sebezhetőek az autoriter tendenciákkal és a végrehajtó hatalom koncentrációjával szemben. Globális összehasonlításban Albánia „hiányos demokráciának” számít, amely stabilitást mutat, de a jogállamiság minőségében stagnál. Az elmúlt 10 évben a demokrácia pontszáma némileg romlott.

Év 2025 39
Albánia demokrácia indexének alakulása: 2000: 36, 2010: 46, 2020: 43, 2025: 39
Vigye az egeret az idővonal fölé az egyes évek megtekintéséhez.

Jogállamiság és egyéni szabadságjogok

A jogállamiság az ország Achilles-sarka. Évek óta masszív igazságügyi reformok próbálják megtörni a politika és a szervezett bűnözés bírókra gyakorolt befolyását. Bár a bíróságok függetlensége és professzionalizmusa lassan növekszik, a klientúra továbbra is jellemzi a mindennapokat. A kisebbségek védelme törvényileg rögzített, de a gyakorlatban gyakran hiányzó erőforrások vagy társadalmi előítéletek miatt kudarcot vall. Az egyén szabadsága formálisan garantált, de a kritikusokkal szembeni, részben megfélemlítő politikai retorika nyomás alá helyezi.

Jogállamiság és szabadság 38 -6

Értékeli a kisebbségek védelmét és a kormány hatékony ellenőrzését független bíróságok által.

Európa 33/41 Világszerte 79/175

Választások tisztasága és a képviselet

Albániában a választások versenyképesek, de gyakran mély bizalmatlanság jellemzi őket. Az ellenzék és a kormány rendszeresen manipulációval és szavazatvásárlással vádolja egymást. Bár a szavazás technikai lebonyolítása általában professzionális, a nagy médiacégek gazdasági elit általi, politikai kötődésű tényleges ellenőrzése torzítja a tisztességes versenyt. A hatalomváltás választások útján lehetséges, de az odavezető utat az erőforrások egyenlőtlen elosztása és az éppen kormányzó párt erős dominanciája a közigazgatásban megnehezíti.

Választások és képviselet 48 -4

Méri a választások szabadságát és tisztességességét, valamint az állampolgárok jogát, hogy félelem nélkül kifejezzék véleményüket.

Európa 35/41 Világszerte 90/175

A politikai vita minősége

A politikai diskurzust rendkívüli polarizáció és perszonalizáció jellemzi. A tényeken alapuló viták gyakran átadják helyüket a konfrontatív retorikának, amely delegitimálja a politikai ellenfelet. A döntések gyakran a pártelit szűk köreiben születnek, miközben a parlament sokszor csak politikai színjátékként szolgál. A tényeken alapuló vitákat megnehezíti a fragmentált médiavilág, ahol a dezinformáció és a partikuláris érdekek uralják a nyilvános teret. Az igazi, közjó-orientált, pártokon átívelő eszmecsere ritka kivételnek számít.

Politikai vita 24 -5

Értékeli, hogy a politikai döntések tárgyilagos érveken és nyílt nyilvános vitán alapulnak-e.

Európa 36/41 Világszerte 107/175

Esélyegyenlőség és társadalmi részvétel

A politikai részvétel erősen korrelál a gazdasági hatalommal. Bár a választójog egyetemes, a vagyonos elit és az erős közigazgatási hálózatokkal rendelkezők aránytalanul nagy befolyással bírnak a politikai döntésekre. A városi központok és a vidéki régiók közötti társadalmi szakadék ahhoz vezet, hogy a lakosság nagy része nem érzi magát képviselve a politikai rendszerben. A nők kvóták révén jobban jelen vannak az intézményekben, de a tényleges döntéshozatali hatalom gyakran a férfiak uralta, informális struktúrákban koncentrálódik.

Esélyegyenlőség 35 -2

Értékeli, hogy minden állampolgár származástól, jövedelemtől vagy iskolai végzettségtől függetlenül azonos esélyekkel rendelkezik-e a politikai részvételre.

Európa 35/41 Világszerte 82/175

Az állampolgárok közvetlen befolyása

Az albániai civil társadalom aktív, de pénzügyileg gyakran külső adományozóktól függ, és politikailag gyengén hálózatosodott. A polgári részvétel formális eszközei, mint például a helyi önkormányzatok, léteznek, de krónikus alulfinanszírozottságtól és a központi kormányzattól való erős függőségtől szenvednek. A népszavazások alig játszanak szerepet a politikai valóságban. Ennek ellenére növekszik a tiltakozási kultúra és az elkötelezett alulról szerveződő szervezetek, amelyek különösen a környezetvédelmi és korrupciós kérdésekben gyakorolnak nyomást a politikára, így ellensúlyt képezve az elit hatalmával szemben.

Részvétel 29 -2

Méri, mennyire tudja a lakosság a választásokon túl aktívan bevonni magát a politikai folyamatokba.

Európa 35/41 Világszerte 89/175

Több a PolitPro-tól

Adatok és visszajelzés

A politikai adatok naponta változnak. Észrevettél egy elavult információt, számot vagy dátumot? Írj nekünk – lehetőleg forrásmegjelöléssel, hogy gyorsan ellenőrizhessük a változást.

A PolitPro támogatása

Támogatásod megvédi a PolitPro-t a lobbicsoportok és pártok befolyásától.

Adatbázis és átláthatóság

PolitPro

A PolitPro tudományos adatokat és aktuális felméréseket gyűjt össze, hogy a politika mindenki számára érthetővé váljon. Vezető kutatási projektekből származó adatkészleteket használunk, és kiegészítjük azokat saját kutatásainkkal, elemzéseinkkel és algoritmusainkkal. Így tesszük a komplex politikai összefüggéseket mindenki számára érthetővé és hozzáférhetővé. MI támogatással.