Lazarsfeld Gesellschaft
ÖSTERREICH
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
ÖSTERREICH
2000 megkérdezett
A következő Parlamenti választás Ausztriában: várhatóan 2029-ben kerül megrendezésre.
A Lazarsfeld Gesellschaft becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 59,0%-át szereznék meg.
A Lazarsfeld Gesellschaft által Ausztriában végzett pártpreferencia-felmérés szerint FPÖ vezet 26%-kal. Őket követik SPÖ: 23%-kal, ÖVP: 22%-kal, NEOS: 13%-kal, GRÜNE: 10%-kal és KPÖ: 4%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 2%-át érik el.
A Lazarsfeld Gesellschaft a PolitPro pontszámban 100-ból 80 pontot ért el.
Átlagosan a Lazarsfeld Gesellschaft felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 2,0 százalékponttal térnek el.
A felmérések 22%-ában a Lazarsfeld Gesellschaft alacsonyabbra értékeli a ÖVP eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
Az osztrák választások bejutási küszöbe 4%.
A választási felmérések nem jóslatok, hanem pillanatfelvételek statisztikai ingadozásokkal. A valósághű kép eléréséhez naponta 100 000 választási kimenetelt szimulálunk a PolitPro választási trendjei alapján, az úgynevezett „Monte-Carlo-módszerrel”. Figyelembe vesszük a tipikus szavazói vándorlásokat és a politikai trendeket. Algoritmusunk számos forgatókönyvet tesztel – a táboron belüli kisebb elmozdulásoktól a politikai meglepetésekig –, hogy meghatározza a pártok és koalíciók tényleges esélyeit a sikerre.
A Lazarsfeld Gesellschaft legfrissebb adatai szerint várhatóan 6 párt jut be az osztrák parlamentbe, mandátumot szerezve: FPÖ 49 képviselővel, SPÖ 43 képviselővel, ÖVP 41 képviselővel, NEOS 24 képviselővel, GRÜNE 19 képviselővel és KPÖ 7 képviselővel.
Az osztrák Nemzeti Tanács választása az arányos képviselet elve alapján történik. Az ország kilenc tartományi és 39 regionális választókerületre tagolódik. A 183 mandátum kiosztása egy háromlépcsős eljárásban zajlik: először a regionális, majd a tartományi, végül pedig szövetségi szinten, a szövetségi listákról. Ausztriában egyedülálló az aktív választójog 16 éves kortól. A választók emellett preferenciaszavazatokkal befolyásolhatják a jelöltek listán elfoglalt sorrendjét, ami a rendszernek egy személyes választási elemet kölcsönöz.
Ahhoz, hogy egy párt bejusson a Nemzeti Tanácsba, országosan el kell érnie az érvényes szavazatok legalább 4%-át. Alternatív megoldásként elegendő egy úgynevezett alapmandátum megszerzése valamelyik regionális választókerületben ahhoz, hogy részt vehessen a további mandátumelosztásban. Ez a választási küszöb célja, hogy megakadályozza a parlament túlzott széttöredezését, és biztosítsa, hogy csak bizonyos társadalmi relevanciával bíró pártok képviseltessék magukat. Azoknak a pártoknak a szavazatai, amelyek nem érik el ezeket a küszöböket, nem számítanak bele a mandátumok kiosztásába.
Ausztriában az arányos választási rendszer jellemzően ahhoz vezet, hogy egyetlen párt sem szerez önállóan abszolút többséget a mandátumokból. Ezért a koalíciók a bevett gyakorlat. A választások után a szövetségi elnök általában a legtöbb szavazatot szerzett párt vezetőjét bízza meg a koalíciós partnerek felkutatásával. Amint stabil többség körvonalazódik a Nemzeti Tanácsban, koalíciós szerződést dolgoznak ki. Bár a szövetségi kormányt nem a parlament választja meg aktívan, függ annak bizalmától, mivel a Nemzeti Tanács bármikor megvonhatja a bizalmat a kormánytól vagy annak egyes tagjaitól.