Pártpreferenciák a következő osztrák választáshoz (Lazarsfeld Gesellschaft, 2024. május 21.)

2024. május 13. - 2024. május 21.

2000 megkérdezett

Következő Parlamenti választás Ausztriában:: 2029

A következő Parlamenti választás Ausztriában: várhatóan 2029-ben kerül megrendezésre.

A kormánykoalíció stabil többséggel bír Ausztriában

A Lazarsfeld Gesellschaft becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 55,2%-át szereznék meg.

Ki vezet Lazarsfeld Gesellschaft felmérése szerint?

A Lazarsfeld Gesellschaft által Ausztriában végzett pártpreferencia-felmérés szerint FPÖ vezet 29%-kal. Őket követik SPÖ: 21%-kal, ÖVP: 20%-kal, NEOS: 12%-kal, GRÜNE: 8%-kal, Bierpartei: 6%-kal és KPÖ: 3%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 1%-át érik el.

Minőségi kontroll: Mennyire megbízható a Lazarsfeld Gesellschaft előrejelzése?

80

PolitPro Pontszám

A Lazarsfeld Gesellschaft a PolitPro pontszámban 100-ból 80 pontot ért el.

2,0

Választási pontosság

Átlagosan a Lazarsfeld Gesellschaft felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 2,0 százalékponttal térnek el.

Matematikai többségek és koalíciós lehetőségek

Küszöb

Az osztrák választások bejutási küszöbe 4%.

PolitPro Elemzés
Abszolút többség valószínűsége
  • FPÖ
    ??%
  • SPÖ
    ??%
  • ÖVP
    ??%
Választási győzelem valószínűsége
  • FPÖ
    ??%
  • SPÖ
    ??%
  • ÖVP
    ??%
Parlamentbe jutás valószínűsége
  • NEOS
    ??%
  • KPÖ
    ??%

Hogyan működik a PolitPro elemzés?

A választási felmérések nem jóslatok, hanem pillanatfelvételek statisztikai ingadozásokkal. A valósághű kép eléréséhez naponta 100 000 választási kimenetelt szimulálunk a PolitPro választási trendjei alapján, az úgynevezett „Monte-Carlo-módszerrel”. Figyelembe vesszük a tipikus szavazói vándorlásokat és a politikai trendeket. Algoritmusunk számos forgatókönyvet tesztel – a táboron belüli kisebb elmozdulásoktól a politikai meglepetésekig –, hogy meghatározza a pártok és koalíciók tényleges esélyeit a sikerre.

SPÖ + ÖVP + NEOS
Közép
55,2%
FPÖ + SPÖ
Jobboldal
52,5%
FPÖ + ÖVP
Jobboldal
51,4%
SPÖ + ÖVP + GRÜNE
Közép
50,8%
FPÖ + NEOS + Bierpartei
Jobboldal
49,2%
SPÖ + ÖVP + Bierpartei
Jobbközép
48,6%
SPÖ + NEOS + GRÜNE + Bierpartei
Balközép
48,6%
ÖVP + NEOS + GRÜNE + Bierpartei
Közép
47,5%

Parlamenti összetétel a Lazarsfeld Gesellschaft mérése szerint

A Lazarsfeld Gesellschaft legfrissebb adatai szerint várhatóan 6 párt jut be az osztrák parlamentbe, mandátumot szerezve: FPÖ 56 képviselővel, SPÖ 40 képviselővel, ÖVP 38 képviselővel, NEOS 23 képviselővel, GRÜNE 15 képviselővel és Bierpartei 11 képviselővel.

A választási rendszer Ausztriában

Az osztrák Nemzeti Tanács választása az arányos képviselet elve alapján történik. Az ország kilenc tartományi és 39 regionális választókerületre tagolódik. A 183 mandátum kiosztása egy háromlépcsős eljárásban zajlik: először a regionális, majd a tartományi, végül pedig szövetségi szinten, a szövetségi listákról. Ausztriában egyedülálló az aktív választójog 16 éves kortól. A választók emellett preferenciaszavazatokkal befolyásolhatják a jelöltek listán elfoglalt sorrendjét, ami a rendszernek egy személyes választási elemet kölcsönöz.

Küszöb és akadályok

Ahhoz, hogy egy párt bejusson a Nemzeti Tanácsba, országosan el kell érnie az érvényes szavazatok legalább 4%-át. Alternatív megoldásként elegendő egy úgynevezett alapmandátum megszerzése valamelyik regionális választókerületben ahhoz, hogy részt vehessen a további mandátumelosztásban. Ez a választási küszöb célja, hogy megakadályozza a parlament túlzott széttöredezését, és biztosítsa, hogy csak bizonyos társadalmi relevanciával bíró pártok képviseltessék magukat. Azoknak a pártoknak a szavazatai, amelyek nem érik el ezeket a küszöböket, nem számítanak bele a mandátumok kiosztásába.

Kormányalakítás és koalíciós hagyományok

Ausztriában az arányos választási rendszer jellemzően ahhoz vezet, hogy egyetlen párt sem szerez önállóan abszolút többséget a mandátumokból. Ezért a koalíciók a bevett gyakorlat. A választások után a szövetségi elnök általában a legtöbb szavazatot szerzett párt vezetőjét bízza meg a koalíciós partnerek felkutatásával. Amint stabil többség körvonalazódik a Nemzeti Tanácsban, koalíciós szerződést dolgoznak ki. Bár a szövetségi kormányt nem a parlament választja meg aktívan, függ annak bizalmától, mivel a Nemzeti Tanács bármikor megvonhatja a bizalmat a kormánytól vagy annak egyes tagjaitól.

Adatok és információk forrásai

PolitPro

A PolitPro tudományos adatokat és aktuális felméréseket gyűjt össze, hogy a politika mindenki számára érthetővé váljon. Vezető kutatási projektek adatállományait használjuk, és kiegészítjük azokat saját kutatásainkkal, elemzéseinkkel és algoritmusainkkal. Így tesszük a komplex politikai összefüggéseket mindenki számára érthetővé és hozzáférhetővé. Mesterséges intelligencia támogatásával.

Segíts nekünk függetlennek maradni

Támogatásod révén a PolitPro független maradhat a lobbicsoportok és pártok befolyásától.

Visszajelzés küldése

Mondd el nekünk, hogyan fejleszthetjük még tovább a PolitPro-t a számodra!

Hibát találtál?

A politikai adatok naponta változnak. Ha hibát találsz, kérjük, írj nekünk egy e-mailt. Egy rövid forrásmegjelölés segít nekünk az ellenőrzésben.