Peter Hajek
ATV
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
ATV
800 megkérdezett
A következő Parlamenti választás Ausztriában: várhatóan 2029-ben kerül megrendezésre.
A Peter Hajek becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 48,1%-át szereznék meg.
A Peter Hajek által Ausztriában végzett pártpreferencia-felmérés szerint FPÖ vezet 29%-kal. Őket követik ÖVP: 23%-kal, SPÖ: 19%-kal, Bierpartei: 11%-kal, GRÜNE: 8%-kal, NEOS: 6%-kal és KPÖ: 4%-kal.
A Peter Hajek a PolitPro pontszámban 100-ból 71 pontot ért el.
Átlagosan a Peter Hajek felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 2,4 százalékponttal térnek el.
A felmérések 29%-ában a Peter Hajek magasabbra értékeli a FPÖ eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 24%-ában a Peter Hajek magasabbra értékeli a ÖVP eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 29%-ában a Peter Hajek alacsonyabbra értékeli a SPÖ eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
Az osztrák választások bejutási küszöbe 4%.
A választási felmérések nem jóslatok, hanem pillanatfelvételek statisztikai ingadozásokkal. A valósághű kép eléréséhez naponta 100 000 választási kimenetelt szimulálunk a PolitPro választási trendjei alapján, az úgynevezett „Monte-Carlo-módszerrel”. Figyelembe vesszük a tipikus szavazói vándorlásokat és a politikai trendeket. Algoritmusunk számos forgatókönyvet tesztel – a táboron belüli kisebb elmozdulásoktól a politikai meglepetésekig –, hogy meghatározza a pártok és koalíciók tényleges esélyeit a sikerre.
A Peter Hajek legfrissebb adatai szerint várhatóan 7 párt jut be az osztrák parlamentbe, mandátumot szerezve: FPÖ 54 képviselővel, ÖVP 42 képviselővel, SPÖ 35 képviselővel, Bierpartei 20 képviselővel, GRÜNE 14 képviselővel, NEOS 11 képviselővel és KPÖ 7 képviselővel.
Az osztrák Nemzeti Tanács választása az arányos képviselet elve alapján történik. Az ország kilenc tartományi és 39 regionális választókerületre tagolódik. A 183 mandátum kiosztása egy háromlépcsős eljárásban zajlik: először a regionális, majd a tartományi, végül pedig szövetségi szinten, a szövetségi listákról. Ausztriában egyedülálló az aktív választójog 16 éves kortól. A választók emellett preferenciaszavazatokkal befolyásolhatják a jelöltek listán elfoglalt sorrendjét, ami a rendszernek egy személyes választási elemet kölcsönöz.
Ahhoz, hogy egy párt bejusson a Nemzeti Tanácsba, országosan el kell érnie az érvényes szavazatok legalább 4%-át. Alternatív megoldásként elegendő egy úgynevezett alapmandátum megszerzése valamelyik regionális választókerületben ahhoz, hogy részt vehessen a további mandátumelosztásban. Ez a választási küszöb célja, hogy megakadályozza a parlament túlzott széttöredezését, és biztosítsa, hogy csak bizonyos társadalmi relevanciával bíró pártok képviseltessék magukat. Azoknak a pártoknak a szavazatai, amelyek nem érik el ezeket a küszöböket, nem számítanak bele a mandátumok kiosztásába.
Ausztriában az arányos választási rendszer jellemzően ahhoz vezet, hogy egyetlen párt sem szerez önállóan abszolút többséget a mandátumokból. Ezért a koalíciók a bevett gyakorlat. A választások után a szövetségi elnök általában a legtöbb szavazatot szerzett párt vezetőjét bízza meg a koalíciós partnerek felkutatásával. Amint stabil többség körvonalazódik a Nemzeti Tanácsban, koalíciós szerződést dolgoznak ki. Bár a szövetségi kormányt nem a parlament választja meg aktívan, függ annak bizalmától, mivel a Nemzeti Tanács bármikor megvonhatja a bizalmat a kormánytól vagy annak egyes tagjaitól.