Választási felmérés – Ausztria: A Peter Hajek eredményei (2023. június 23.)

A Peter Hajek legfrissebb adatai szerint várhatóan 6 párt jut be az osztrák parlamentbe, mandátumot szerezve: FPÖ 56 képviselővel, ÖVP 45 képviselővel, SPÖ 41 képviselővel, GRÜNE 17 képviselővel, NEOS 17 képviselővel és KPÖ 7 képviselővel.

Az osztrák Nemzeti Tanács választása az arányos képviselet elve alapján történik. Az ország kilenc tartományi és 39 regionális választókerületre tagolódik. A 183 mandátum kiosztása egy háromlépcsős eljárásban zajlik: először a regionális, majd a tartományi, végül pedig szövetségi szinten, a szövetségi listákról. Ausztriában egyedülálló az aktív választójog 16 éves kortól. A választók emellett preferenciaszavazatokkal befolyásolhatják a jelöltek listán elfoglalt sorrendjét, ami a rendszernek egy személyes választási elemet kölcsönöz.

Ahhoz, hogy egy párt bejusson a Nemzeti Tanácsba, országosan el kell érnie az érvényes szavazatok legalább 4%-át. Alternatív megoldásként elegendő egy úgynevezett alapmandátum megszerzése valamelyik regionális választókerületben ahhoz, hogy részt vehessen a további mandátumelosztásban. Ez a választási küszöb célja, hogy megakadályozza a parlament túlzott széttöredezését, és biztosítsa, hogy csak bizonyos társadalmi relevanciával bíró pártok képviseltessék magukat. Azoknak a pártoknak a szavazatai, amelyek nem érik el ezeket a küszöböket, nem számítanak bele a mandátumok kiosztásába.

Ausztriában az arányos választási rendszer jellemzően ahhoz vezet, hogy egyetlen párt sem szerez önállóan abszolút többséget a mandátumokból. Ezért a koalíciók a bevett gyakorlat. A választások után a szövetségi elnök általában a legtöbb szavazatot szerzett párt vezetőjét bízza meg a koalíciós partnerek felkutatásával. Amint stabil többség körvonalazódik a Nemzeti Tanácsban, koalíciós szerződést dolgoznak ki. Bár a szövetségi kormányt nem a parlament választja meg aktívan, függ annak bizalmától, mivel a Nemzeti Tanács bármikor megvonhatja a bizalmat a kormánytól vagy annak egyes tagjaitól.