Forsa
Süddeutsche Zeitung
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
Süddeutsche Zeitung
1012 megkérdezett
A következő Parlamenti választás Bajorországban: várhatóan 2028-ben kerül megrendezésre.
A Forsa becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 50,6%-át szereznék meg.
A Forsa által készített, Bajorországra vonatkozó pártpreferencia-felmérésben CSU vezet 37%-kal. Őket követik AfD: 19%-kal, Grüne: 15%-kal, Freie Wähler: 10%-kal, SPD: 8%-kal, Die Linke: 5%-kal, FDP: 2%-kal és BSW: 1%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 3%-át érik el.
A Forsa a PolitPro pontszámban 100-ból 82 pontot ért el.
Átlagosan a Forsa felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 1,4 százalékponttal térnek el.
A felmérések 23%-ában a Forsa magasabbra értékeli a Freie Wähler eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 24%-ában a Forsa magasabbra értékeli a Grüne eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 35%-ában a Forsa alacsonyabbra értékeli a AfD eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 30%-ában a Forsa alacsonyabbra értékeli a BSW eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 28%-ában a Forsa alacsonyabbra értékeli a SPD eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A bajorországi választáshoz tartozó bejutási küszöb 5%.
A Forsa legfrissebb adatai szerint várhatóan 6 párt jut be a bajor Landtagba, átlépve a bejutási küszöböt: CSU 72 képviselővel, AfD 36 képviselővel, Grüne 29 képviselővel, Freie Wähler 19 képviselővel, SPD 15 képviselővel és Die Linke 9 képviselővel.
Bajorországban egy „korszerűsített arányos választási rendszer” működik. A különlegessége: az első és második szavazatot összeadják a mandátumok kiszámításához (összes szavazat). Emellett a választók a második szavazatukkal célzottan jelölhetnek meg egyes jelölteket a listán, ami befolyásolhatja a képviselők sorrendjét. Ez a rendszer jelentősen erősíti a személyi komponenst a tiszta pártlistával szemben.
Az ötszázalékos küszöb a szabadállamban az országos összes szavazatra vonatkozik. Alapmandátum-záradékot nem írnak elő. Történelmileg ez ahhoz vezetett, hogy még a közvetlenül megnyert választókerületekkel rendelkező pártok is elbukhatnak a bejutásnál, ha országosan 5% alatt maradnak – ez a körülmény különösen a regionális pártok vagy töredékpártok számára jelent magas akadályt.
Bajorországot évtizedekig a CSU egyeduralma jellemezte. Ma már a koalíciók – leggyakrabban a Szabad Választókkal, mint polgári partnerrel – a megszokottak. Specifikus bajor jellegzetesség a CSU kategorikus elhatárolódása egyrészt a Zöldektől, másrészt az AfD-től, ami erősen korlátozza a koalíciós mozgásteret a polgári táborra.