Forschungsgruppe Wahlen
ZDF-Politbarometer
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
ZDF-Politbarometer
1209 megkérdezett
A következő A bajorországi parlamenti választás -ben: várhatóan 2028-ben kerül megrendezésre.
A Forschungsgruppe Wahlen becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 57,8%-át szereznék meg.
A 2023. október 5.-i, Forschungsgruppe Wahlen friss felmérése a bajor Landtag-választásokról azt mutatja, hogy CSU vezet 37%-kal. Őket követik Grüne: 16%-kal, Freie Wähler: 15%-kal, AfD: 14%-kal, SPD: 9%-kal és FDP: 3%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 6%-át érik el.
A Forschungsgruppe Wahlen a PolitPro pontszámban 100-ból 87 pontot ért el.
Átlagosan a Forschungsgruppe Wahlen felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 1,1 százalékponttal térnek el.
A felmérések 33%-ában a Forschungsgruppe Wahlen magasabbra értékeli a Freie Wähler eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 35%-ában a Forschungsgruppe Wahlen magasabbra értékeli a Grüne eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 36%-ában a Forschungsgruppe Wahlen alacsonyabbra értékeli a BSW eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 25%-ában a Forschungsgruppe Wahlen alacsonyabbra értékeli a FDP eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A bajorországi választáshoz tartozó bejutási küszöb 5%.
A GMS legfrissebb adatai szerint várhatóan 5 párt jut be a bajor Landtagba, átlépve a bejutási küszöböt: CSU 84 képviselővel, AfD 39 képviselővel, Grüne 25 képviselővel, Freie Wähler 20 képviselővel és SPD 12 képviselővel.
Bajorországban egy „korszerűsített arányos választási rendszer” működik. A különlegessége: az első és második szavazatot összeadják a mandátumok kiszámításához (összes szavazat). Emellett a választók a második szavazatukkal célzottan jelölhetnek meg egyes jelölteket a listán, ami befolyásolhatja a képviselők sorrendjét. Ez a rendszer jelentősen erősíti a személyi komponenst a tiszta pártlistával szemben.
Az ötszázalékos küszöb a szabadállamban az országos összes szavazatra vonatkozik. Alapmandátum-záradékot nem írnak elő. Történelmileg ez ahhoz vezetett, hogy még a közvetlenül megnyert választókerületekkel rendelkező pártok is elbukhatnak a bejutásnál, ha országosan 5% alatt maradnak – ez a körülmény különösen a regionális pártok vagy töredékpártok számára jelent magas akadályt.
Bajorországot évtizedekig a CSU egyeduralma jellemezte. Ma már a koalíciók – leggyakrabban a Szabad Választókkal, mint polgári partnerrel – a megszokottak. Specifikus bajor jellegzetesség a CSU kategorikus elhatárolódása egyrészt a Zöldektől, másrészt az AfD-től, ami erősen korlátozza a koalíciós mozgásteret a polgári táborra.