INSA
BILD
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
BILD
1000 megkérdezett
A következő Parlamenti választás Bajorországban: várhatóan 2028-ben kerül megrendezésre.
A INSA becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 42,8%-át szereznék meg.
A INSA által készített, Bajorországra vonatkozó pártpreferencia-felmérésben CSU vezet 32%-kal. Őket követik SPD: 20%-kal, Grüne: 15%-kal, FDP: 11%-kal, AfD: 8%-kal, Freie Wähler: 8%-kal és Die Linke: 2%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 4%-át érik el.
A INSA a PolitPro pontszámban 100-ból 83 pontot ért el.
Átlagosan a INSA felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 1,6 százalékponttal térnek el.
A felmérések 75%-ában a INSA magasabbra értékeli a AfD eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 25%-ában a INSA magasabbra értékeli a FDP eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 88%-ában a INSA alacsonyabbra értékeli a Grüne eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A bajorországi választáshoz tartozó bejutási küszöb 5%.
A választási felmérések nem jóslatok, hanem pillanatfelvételek statisztikai ingadozásokkal. A valósághű kép eléréséhez naponta 100 000 választási kimenetelt szimulálunk a PolitPro választási trendjei alapján, az úgynevezett „Monte-Carlo-módszerrel”. Figyelembe vesszük a tipikus szavazói vándorlásokat és a politikai trendeket. Algoritmusunk számos forgatókönyvet tesztel – a táboron belüli kisebb elmozdulásoktól a politikai meglepetésekig –, hogy meghatározza a pártok és koalíciók tényleges esélyeit a sikerre.
A INSA legfrissebb adatai szerint várhatóan 6 párt jut be a bajor Landtagba, átlépve a bejutási küszöböt: CSU 62 képviselővel, SPD 38 képviselővel, Grüne 29 képviselővel, FDP 21 képviselővel, AfD 15 képviselővel és Freie Wähler 15 képviselővel.
Bajorországban egy „korszerűsített arányos választási rendszer” működik. A különlegessége: az első és második szavazatot összeadják a mandátumok kiszámításához (összes szavazat). Emellett a választók a második szavazatukkal célzottan jelölhetnek meg egyes jelölteket a listán, ami befolyásolhatja a képviselők sorrendjét. Ez a rendszer jelentősen erősíti a személyi komponenst a tiszta pártlistával szemben.
Az ötszázalékos küszöb a szabadállamban az országos összes szavazatra vonatkozik. Alapmandátum-záradékot nem írnak elő. Történelmileg ez ahhoz vezetett, hogy még a közvetlenül megnyert választókerületekkel rendelkező pártok is elbukhatnak a bejutásnál, ha országosan 5% alatt maradnak – ez a körülmény különösen a regionális pártok vagy töredékpártok számára jelent magas akadályt.
Bajorországot évtizedekig a CSU egyeduralma jellemezte. Ma már a koalíciók – leggyakrabban a Szabad Választókkal, mint polgári partnerrel – a megszokottak. Specifikus bajor jellegzetesség a CSU kategorikus elhatárolódása egyrészt a Zöldektől, másrészt az AfD-től, ami erősen korlátozza a koalíciós mozgásteret a polgári táborra.