Institut Wahlkreisprognose
N/A
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
N/A
1430 megkérdezett
A következő Parlamenti választás Bajorországban: várhatóan 2028-ben kerül megrendezésre.
A Institut Wahlkreisprognose becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 47,8%-át szereznék meg.
A Institut Wahlkreisprognose által készített, Bajorországra vonatkozó pártpreferencia-felmérésben CSU vezet 33,5%-kal. Őket követik Grüne: 16,5%-kal, SPD: 16,5%-kal, Freie Wähler: 11%-kal, AfD: 8%-kal, FDP: 8%-kal és Die Linke: 2%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 4,5%-át érik el.
A Institut Wahlkreisprognose a PolitPro pontszámban 100-ból 87 pontot ért el.
Átlagosan a Institut Wahlkreisprognose felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 1,1 százalékponttal térnek el.
A bajorországi választáshoz tartozó bejutási küszöb 5%.
A választási felmérések nem jóslatok, hanem pillanatfelvételek statisztikai ingadozásokkal. A valósághű kép eléréséhez naponta 100 000 választási kimenetelt szimulálunk a PolitPro választási trendjei alapján, az úgynevezett „Monte-Carlo-módszerrel”. Figyelembe vesszük a tipikus szavazói vándorlásokat és a politikai trendeket. Algoritmusunk számos forgatókönyvet tesztel – a táboron belüli kisebb elmozdulásoktól a politikai meglepetésekig –, hogy meghatározza a pártok és koalíciók tényleges esélyeit a sikerre.
A Institut Wahlkreisprognose legfrissebb adatai szerint várhatóan 6 párt jut be a bajor Landtagba, átlépve a bejutási küszöböt: CSU 65 képviselővel, Grüne 32 képviselővel, SPD 32 képviselővel, Freie Wähler 21 képviselővel, AfD 15 képviselővel és FDP 15 képviselővel.
Bajorországban egy „korszerűsített arányos választási rendszer” működik. A különlegessége: az első és második szavazatot összeadják a mandátumok kiszámításához (összes szavazat). Emellett a választók a második szavazatukkal célzottan jelölhetnek meg egyes jelölteket a listán, ami befolyásolhatja a képviselők sorrendjét. Ez a rendszer jelentősen erősíti a személyi komponenst a tiszta pártlistával szemben.
Az ötszázalékos küszöb a szabadállamban az országos összes szavazatra vonatkozik. Alapmandátum-záradékot nem írnak elő. Történelmileg ez ahhoz vezetett, hogy még a közvetlenül megnyert választókerületekkel rendelkező pártok is elbukhatnak a bejutásnál, ha országosan 5% alatt maradnak – ez a körülmény különösen a regionális pártok vagy töredékpártok számára jelent magas akadályt.
Bajorországot évtizedekig a CSU egyeduralma jellemezte. Ma már a koalíciók – leggyakrabban a Szabad Választókkal, mint polgári partnerrel – a megszokottak. Specifikus bajor jellegzetesség a CSU kategorikus elhatárolódása egyrészt a Zöldektől, másrészt az AfD-től, ami erősen korlátozza a koalíciós mozgásteret a polgári táborra.