Institut Wahlkreisprognose
N/A
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
N/A
1021 megkérdezett
A következő A bajorországi parlamenti választás -ben: várhatóan 2028-ben kerül megrendezésre.
A Institut Wahlkreisprognose becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 59,4%-át szereznék meg.
A 2023. szeptember 20.-i, Institut Wahlkreisprognose friss felmérése a bajor Landtag-választásokról azt mutatja, hogy CSU vezet 37%-kal. Őket követik Freie Wähler: 17,5%-kal, Grüne: 15%-kal, AfD: 13,5%-kal, SPD: 8,5%-kal, FDP: 3%-kal és Die Linke: 1%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 4,5%-át érik el.
A Institut Wahlkreisprognose a PolitPro pontszámban 100-ból 87 pontot ért el.
Átlagosan a Institut Wahlkreisprognose felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 1,1 százalékponttal térnek el.
A felmérések 26%-ában a Institut Wahlkreisprognose magasabbra értékeli a SPD eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 22%-ában a Institut Wahlkreisprognose alacsonyabbra értékeli a BSW eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 21%-ában a Institut Wahlkreisprognose alacsonyabbra értékeli a Grüne eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A bajorországi választáshoz tartozó bejutási küszöb 5%.
A GMS legfrissebb adatai szerint várhatóan 6 párt jut be a bajor Landtagba, átlépve a bejutási küszöböt: CSU 78 képviselővel, SPD 30 képviselővel, AfD 24 képviselővel, Grüne 20 képviselővel, FDP 14 képviselővel és Freie Wähler 14 képviselővel.
Bajorországban egy „korszerűsített arányos választási rendszer” működik. A különlegessége: az első és második szavazatot összeadják a mandátumok kiszámításához (összes szavazat). Emellett a választók a második szavazatukkal célzottan jelölhetnek meg egyes jelölteket a listán, ami befolyásolhatja a képviselők sorrendjét. Ez a rendszer jelentősen erősíti a személyi komponenst a tiszta pártlistával szemben.
Az ötszázalékos küszöb a szabadállamban az országos összes szavazatra vonatkozik. Alapmandátum-záradékot nem írnak elő. Történelmileg ez ahhoz vezetett, hogy még a közvetlenül megnyert választókerületekkel rendelkező pártok is elbukhatnak a bejutásnál, ha országosan 5% alatt maradnak – ez a körülmény különösen a regionális pártok vagy töredékpártok számára jelent magas akadályt.
Bajorországot évtizedekig a CSU egyeduralma jellemezte. Ma már a koalíciók – leggyakrabban a Szabad Választókkal, mint polgári partnerrel – a megszokottak. Specifikus bajor jellegzetesség a CSU kategorikus elhatárolódása egyrészt a Zöldektől, másrészt az AfD-től, ami erősen korlátozza a koalíciós mozgásteret a polgári táborra.