Ipsos
VTM / Het Laatste Nieuws / RTL / Le Soir
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
VTM / Het Laatste Nieuws / RTL / Le Soir
601 megkérdezett
A következő Belgium parlamenti választása -ben: várhatóan 2029-ben kerül megrendezésre.
A(z) Ipsos becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 30,0%-át szereznék meg.
A 2022. november 29.-i, Ipsos által készített legfrissebb, a belgiumi választásokra vonatkozó felmérés szerint PS vezet 21,6%-kal. Őket követik MR: 20,3%-kal, PVDA/PTB: 16,1%-kal, Ecolo: 13%-kal, DéFI: 10,4%-kal, LE: 6,1%-kal, N-VA: 2,8%-kal, VB: 2,5%-kal, CD&V: 1,8%-kal, Groen: 1%-kal, OVLD: 0,8%-kal és Vooruit: 0,3%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 3,3%-át érik el.
A Ipsos a PolitPro pontszámban 100-ból 16 pontot ért el.
Átlagosan a Ipsos felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 4,5 százalékponttal térnek el.
A felmérések 20%-ában a Ipsos magasabbra értékeli a CD&V eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 25%-ában a Ipsos magasabbra értékeli a DéFI eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 38%-ában a Ipsos magasabbra értékeli a Ecolo eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 33%-ában a Ipsos magasabbra értékeli a Groen eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 36%-ában a Ipsos magasabbra értékeli a LE eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 20%-ában a Ipsos magasabbra értékeli a MR eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 47%-ában a Ipsos magasabbra értékeli a N-VA eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 60%-ában a Ipsos magasabbra értékeli a OVLD eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 31%-ában a Ipsos magasabbra értékeli a PS eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 43%-ában a Ipsos magasabbra értékeli a PVDA/PTB eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 33%-ában a Ipsos magasabbra értékeli a VB eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 47%-ában a Ipsos magasabbra értékeli a Vooruit eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 80%-ában a Ipsos alacsonyabbra értékeli a CD&V eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 33%-ában a Ipsos alacsonyabbra értékeli a DéFI eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 40%-ában a Ipsos alacsonyabbra értékeli a Groen eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 29%-ában a Ipsos alacsonyabbra értékeli a LE eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 40%-ában a Ipsos alacsonyabbra értékeli a N-VA eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 40%-ában a Ipsos alacsonyabbra értékeli a OVLD eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 25%-ában a Ipsos alacsonyabbra értékeli a PS eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 30%-ában a Ipsos alacsonyabbra értékeli a PVDA/PTB eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 47%-ában a Ipsos alacsonyabbra értékeli a VB eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 20%-ában a Ipsos alacsonyabbra értékeli a Vooruit eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A belga választáshoz tartozó küszöb 5%.
A Ipsos legfrissebb adatai szerint várhatóan 6 párt jut be a belga parlamentbe: PS 37 képviselővel, MR 35 képviselővel, PVDA/PTB 28 képviselővel, Ecolo 22 képviselővel, DéFI 18 képviselővel és LE 10 képviselővel.
A belga parlament, a Képviselőház, 150 tagból áll, akiket tizenegy választókerületben, arányos képviseleti rendszerben választanak meg. Belgium egyik sajátossága a törvényi választási kötelezettség: minden választásra jogosult állampolgár köteles részt venni a szavazáson, ami hagyományosan nagyon magas részvételi arányhoz vezet. A választási rendszert emellett a nyelvi csoportokra való felosztás is jellemzi, ahol a pártok általában csak a saját nyelvi régióikban (Flandria vagy Vallónia), valamint a kétnyelvű Brüsszelben indulnak.
Belgiumban a parlamenti választásokon 5%-os küszöb érvényes. Ezt a küszöböt a választókerületek szintjén alkalmazzák. Mivel a mandátumokat arányosan osztják el, a pártoknak legalább 5%-ot kell elérniük egy választókerületben ahhoz, hogy a mandátumok kiosztásakor figyelembe vegyék őket. Ez a szabályozás célja, hogy megakadályozza a pártrendszer túlzott széttöredezését a Képviselőházban, miközben tiszteletben tartja a belga pártrendszer regionális jellegét.
Az ország mély politikai és nyelvi megosztottsága miatt a kormányalakítás Belgiumban gyakran hosszadalmas és összetett folyamat. Mivel egyetlen párt sem indul országosan, a koalíciók szükségszerűen több pártból állnak, mindkét nagy nyelvi csoportból (flamandok és vallonok). Ezeknek a többpárti koalícióknak meg kell őrizniük a régiók és a politikai áramlatok közötti kiegyensúlyozott arányt. A kormányprogramról szóló tárgyalások hónapokig, kivételes esetekben akár évekig is eltarthatnak, amíg egy életképes többség létrejön.