Pártpreferenciák a következő dán parlamenti választásra (Epinion, 2019. november 20.)

2019. november 20.

1605 megkérdezett

Következő Folketing-választás Dániában:: 2030

A következő Folketing-választás Dániában: várhatóan 2030-ben kerül megrendezésre.

A jelenlegi kormánynak nincs többsége Dániában

A Epinion becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 44,1%-át szereznék meg.

Ki vezet Epinion felmérése szerint?

A Epinion által készített, Dániára vonatkozó pártpreferencia-felmérésben Socialdemokraterne vezeti a mezőnyt 25,3%-kal. Őket követik Venstre: 22,8%-kal, Dansk Folkeparti: 10,4%-kal, Radikale Venstre: 8,3%-kal, Socialistisk Folkeparti: 7,8%-kal, Konservative Folkeparti: 6,9%-kal, De Rød-Grønne: 6,9%-kal, Nye Borgerlige: 3,2%-kal, Alternativet: 2,6%-kal, Liberal Alliance: 1,9%-kal és Klaus Riskær Pedersen: 0,4%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 3,5%-át érik el.

Minőségi kontroll: Mennyire megbízható a Epinion előrejelzése?

Matematikai többségek és koalíciós lehetőségek

Küszöb

A dán parlamenti választáshoz tartozó küszöb 2%-nál van.

PolitPro Elemzés
Abszolút többség valószínűsége
  • A
    ??%
  • V
    ??%
  • O
    ??%
Választási győzelem valószínűsége
  • A
    ??%
  • V
    ??%
  • O
    ??%
  • F
    ??%
  • C
    ??%
  • Ø
    ??%
  • I
    ??%
Parlamentbe jutás valószínűsége
  • B
    ??%
  • Å
    ??%

Hogyan működik a PolitPro elemzés?

A választási felmérések nem jóslatok, hanem pillanatfelvételek statisztikai ingadozásokkal. A valósághű kép eléréséhez naponta 100 000 választási kimenetelt szimulálunk a PolitPro választási trendjei alapján, az úgynevezett „Monte-Carlo-módszerrel”. Figyelembe vesszük a tipikus szavazói vándorlásokat és a politikai trendeket. Algoritmusunk számos forgatókönyvet tesztel – a táboron belüli kisebb elmozdulásoktól a politikai meglepetésekig –, hogy meghatározza a pártok és koalíciók tényleges esélyeit a sikerre.

Socialdemokraterne + Radikale Venstre + Socialistisk Folkeparti + De Rød-Grønne
Balközép
51,4%
Socialdemokraterne + Venstre
Balközép
50,8%
Socialdemokraterne + Radikale Venstre + Socialistisk Folkeparti + Alternativet
Balközép
46,9%
Venstre + Dansk Folkeparti + Konservative Folkeparti + Nye Borgerlige
Jobbközép
45,8%
Socialdemokraterne + Radikale Venstre + Konservative Folkeparti + Alternativet
Balközép
45,8%
Socialdemokraterne + Radikale Venstre + Socialistisk Folkeparti
Balközép
44,1%
Socialdemokraterne + Radikale Venstre + Konservative Folkeparti
Balközép
43,0%
Socialdemokraterne + Radikale Venstre + De Rød-Grønne
Balközép
43,0%

Parlamenti összetétel a Epinion mérése szerint

A Epinion legfrissebb adatai alapján várhatóan 9 párt jut be a Folketingbe, és szerez mandátumot: Socialdemokraterne 48 képviselővel, Venstre 43 képviselővel, Dansk Folkeparti 20 képviselővel, Radikale Venstre 16 képviselővel, Socialistisk Folkeparti 15 képviselővel, Konservative Folkeparti 13 képviselővel, De Rød-Grønne 13 képviselővel, Nye Borgerlige 6 képviselővel és Alternativet 5 képviselővel.

A választási rendszer Dániában

A dán parlament, a Folketing, 179 képviselőből áll. Ebből 175 mandátumot magában Dániában osztanak ki, míg kettő-kettő helyet a Feröer-szigetek és Grönland számára tartanak fenn. A választási rendszer arányos, amely a szavazatarány és a mandátumok elosztása közötti nagyon pontos egyezést célozza. Ezt egy kétlépcsős eljárással érik el, amely választókerületi és 40 kompenzációs mandátumot foglal magában. Dánia emellett magas fokú átláthatóságáról és a politikai táborokon átívelő együttműködés hagyományáról is ismert.

Küszöb és akadályok

Dánia rendelkezik Európa egyik legalacsonyabb parlamenti küszöbével: egy pártnak mindössze a szavazatok 2%-át kell elérnie országosan ahhoz, hogy bejusson a Folketingbe. Alternatív megoldásként mandátum szerezhető egy választókerületi közvetlen mandátum megnyerésével vagy egy regionális szövetségben meghatározott szavazatszám elérésével. Ez az alacsony 2%-os küszöb elősegíti a magas fokú politikai sokszínűséget, és biztosítja, hogy a kisebb pártok és új politikai mozgalmak is képviseletet kapjanak a nemzeti parlamentben.

Kormányalakítás és koalíciós hagyományok

Dániában különlegesség az úgynevezett „negatív parlamentarizmus”. Ez azt jelenti, hogy egy kormánynak hivatalba lépésekor nem kell aktív többséggel rendelkeznie a parlamentben, csupán az a feltétel, hogy ne legyen ellene többség. Ez gyakran kisebbségi kormányok megalakulásához vezet. Ezek a kormányok egy vagy több támogató pártra támaszkodnak, amelyekkel megállapodásokat kötnek a politikai napirendről. Ez a folyamat arra kényszeríti a kormányt, hogy folyamatosan többséget keressen minden egyes törvényhez a Folketingben, ami erős konszenzusos kultúrát teremt.

Adatok és információk forrásai

PolitPro

A PolitPro tudományos adatokat és aktuális felméréseket gyűjt össze, hogy a politika mindenki számára érthetővé váljon. Vezető kutatási projektek adatállományait használjuk, és kiegészítjük azokat saját kutatásainkkal, elemzéseinkkel és algoritmusainkkal. Így tesszük a komplex politikai összefüggéseket mindenki számára érthetővé és hozzáférhetővé. Mesterséges intelligencia támogatásával.

Segíts nekünk függetlennek maradni

Támogatásod révén a PolitPro független maradhat a lobbicsoportok és pártok befolyásától.

Visszajelzés küldése

Mondd el nekünk, hogyan fejleszthetjük még tovább a PolitPro-t a számodra!

Hibát találtál?

A politikai adatok naponta változnak. Ha hibát találsz, kérjük, írj nekünk egy e-mailt. Egy rövid forrásmegjelölés segít nekünk az ellenőrzésben.