Gallup
N/A
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
N/A
1500 megkérdezett
A következő Folketing-választás Dániában: várhatóan 2030-ben kerül megrendezésre.
A Gallup becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 44,7%-át szereznék meg.
A Gallup által készített, Dániára vonatkozó pártpreferencia-felmérésben Socialdemokraterne vezeti a mezőnyt 26,3%-kal. Őket követik Venstre: 23,2%-kal, Socialistisk Folkeparti: 8,8%-kal, Dansk Folkeparti: 8,8%-kal, Radikale Venstre: 7,9%-kal, De Rød-Grønne: 7,4%-kal, Konservative Folkeparti: 6,8%-kal, Liberal Alliance: 3%-kal, Nye Borgerlige: 2,6%-kal, Alternativet: 2,4%-kal, Kristendemokraterne: 1,8%-kal és Klaus Riskær Pedersen: 0,3%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 0,7%-át érik el.
A Gallup a PolitPro pontszámban 100-ból 73 pontot ért el.
Átlagosan a Gallup felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 0,7 százalékponttal térnek el.
A felmérések 38%-ában a Gallup magasabbra értékeli a Konservative Folkeparti eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 69%-ában a Gallup alacsonyabbra értékeli a Socialdemokraterne eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A dán parlamenti választáshoz tartozó küszöb 2%-nál van.
A választási felmérések nem jóslatok, hanem pillanatfelvételek statisztikai ingadozásokkal. A valósághű kép eléréséhez naponta 100 000 választási kimenetelt szimulálunk a PolitPro választási trendjei alapján, az úgynevezett „Monte-Carlo-módszerrel”. Figyelembe vesszük a tipikus szavazói vándorlásokat és a politikai trendeket. Algoritmusunk számos forgatókönyvet tesztel – a táboron belüli kisebb elmozdulásoktól a politikai meglepetésekig –, hogy meghatározza a pártok és koalíciók tényleges esélyeit a sikerre.
A Gallup legfrissebb adatai alapján várhatóan 10 párt jut be a Folketingbe, és szerez mandátumot: Socialdemokraterne 50 képviselővel, Venstre 44 képviselővel, Socialistisk Folkeparti 16 képviselővel, Dansk Folkeparti 16 képviselővel, Radikale Venstre 14 képviselővel, De Rød-Grønne 14 képviselővel, Konservative Folkeparti 12 képviselővel, Liberal Alliance 5 képviselővel, Nye Borgerlige 4 képviselővel és Alternativet 4 képviselővel.
A dán parlament, a Folketing, 179 képviselőből áll. Ebből 175 mandátumot magában Dániában osztanak ki, míg kettő-kettő helyet a Feröer-szigetek és Grönland számára tartanak fenn. A választási rendszer arányos, amely a szavazatarány és a mandátumok elosztása közötti nagyon pontos egyezést célozza. Ezt egy kétlépcsős eljárással érik el, amely választókerületi és 40 kompenzációs mandátumot foglal magában. Dánia emellett magas fokú átláthatóságáról és a politikai táborokon átívelő együttműködés hagyományáról is ismert.
Dánia rendelkezik Európa egyik legalacsonyabb parlamenti küszöbével: egy pártnak mindössze a szavazatok 2%-át kell elérnie országosan ahhoz, hogy bejusson a Folketingbe. Alternatív megoldásként mandátum szerezhető egy választókerületi közvetlen mandátum megnyerésével vagy egy regionális szövetségben meghatározott szavazatszám elérésével. Ez az alacsony 2%-os küszöb elősegíti a magas fokú politikai sokszínűséget, és biztosítja, hogy a kisebb pártok és új politikai mozgalmak is képviseletet kapjanak a nemzeti parlamentben.
Dániában különlegesség az úgynevezett „negatív parlamentarizmus”. Ez azt jelenti, hogy egy kormánynak hivatalba lépésekor nem kell aktív többséggel rendelkeznie a parlamentben, csupán az a feltétel, hogy ne legyen ellene többség. Ez gyakran kisebbségi kormányok megalakulásához vezet. Ezek a kormányok egy vagy több támogató pártra támaszkodnak, amelyekkel megállapodásokat kötnek a politikai napirendről. Ez a folyamat arra kényszeríti a kormányt, hogy folyamatosan többséget keressen minden egyes törvényhez a Folketingben, ami erős konszenzusos kultúrát teremt.