Pártpreferenciák a következő dán parlamenti választásra (Verian, 2026. február 27.)

2026. február 26. - 2026. február 27.

1829 megkérdezett

Következő Folketing-választás Dániában:: 2030

A következő Folketing-választás Dániában: várhatóan 2030-ben kerül megrendezésre.

Bizonytalan a kormánytöbbség Dániában

A Verian becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 49,7%-át szereznék meg.

Ki vezet Verian felmérése szerint?

A Verian által készített, Dániára vonatkozó pártpreferencia-felmérésben Socialdemokraterne vezeti a mezőnyt 21,5%-kal. Őket követik Socialistisk Folkeparti: 14,3%-kal, Liberal Alliance: 10,6%-kal, Venstre: 9,1%-kal, Danmarksdemokraterne: 8%-kal, Dansk Folkeparti: 7,2%-kal, Konservative Folkeparti: 6,8%-kal, De Rød-Grønne: 6,8%-kal, Moderaterne: 6,6%-kal, Radikale Venstre: 5%-kal, Borgernes Parti: 1,9%-kal és Alternativet: 1,7%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 0,5%-át érik el.

Minőségi kontroll: Mennyire megbízható a Verian előrejelzése?

Matematikai többségek és koalíciós lehetőségek

Küszöb

A dán parlamenti választáshoz tartozó küszöb 2%-nál van.

PolitPro Elemzés
Abszolút többség valószínűsége
  • A
    ??%
  • F
    ??%
  • I
    ??%
Választási győzelem valószínűsége
  • A
    ??%
  • F
    ??%
  • I
    ??%
  • V
    ??%
  • Æ
    ??%
  • O
    ??%
  • C
    ??%
  • Ø
    ??%
  • M
    ??%
Parlamentbe jutás valószínűsége
  • Æ
    ??%
  • B
    ??%
  • H
    ??%
  • Å
    ??%

Hogyan működik a PolitPro elemzés?

A választási felmérések nem jóslatok, hanem pillanatfelvételek statisztikai ingadozásokkal. A valósághű kép eléréséhez naponta 100 000 választási kimenetelt szimulálunk a PolitPro választási trendjei alapján, az úgynevezett „Monte-Carlo-módszerrel”. Figyelembe vesszük a tipikus szavazói vándorlásokat és a politikai trendeket. Algoritmusunk számos forgatókönyvet tesztel – a táboron belüli kisebb elmozdulásoktól a politikai meglepetésekig –, hogy meghatározza a pártok és koalíciók tényleges esélyeit a sikerre.

Socialdemokraterne + Liberal Alliance + Konservative Folkeparti + Moderaterne + Radikale Venstre
Balközép
53,1%
Socialdemokraterne + Socialistisk Folkeparti + De Rød-Grønne + Moderaterne
Balközép
51,4%
Socialdemokraterne + Venstre + Konservative Folkeparti + Moderaterne + Radikale Venstre
Balközép
51,4%
Socialdemokraterne + Liberal Alliance + Venstre + Konservative Folkeparti
Közép
50,8%
Socialdemokraterne + Liberal Alliance + Venstre + Moderaterne
Balközép
50,3%
Liberal Alliance + Venstre + Danmarksdemokraterne + Dansk Folkeparti + Konservative Folkeparti + Moderaterne
Közép
50,3%
Socialdemokraterne + Socialistisk Folkeparti + Moderaterne + Radikale Venstre
Balközép
49,7%
Socialdemokraterne + Socialistisk Folkeparti + De Rød-Grønne + Radikale Venstre
Balközép
49,7%

Parlamenti összetétel a Verian mérése szerint

A Verian legfrissebb adatai alapján várhatóan 10 párt jut be a Folketingbe, és szerez mandátumot: Socialdemokraterne 41 képviselővel, Socialistisk Folkeparti 27 képviselővel, Liberal Alliance 20 képviselővel, Venstre 17 képviselővel, Danmarksdemokraterne 15 képviselővel, Dansk Folkeparti 13 képviselővel, Konservative Folkeparti 13 képviselővel, De Rød-Grønne 12 képviselővel, Moderaterne 12 képviselővel és Radikale Venstre 9 képviselővel.

A választási rendszer Dániában

A dán parlament, a Folketing, 179 képviselőből áll. Ebből 175 mandátumot magában Dániában osztanak ki, míg kettő-kettő helyet a Feröer-szigetek és Grönland számára tartanak fenn. A választási rendszer arányos, amely a szavazatarány és a mandátumok elosztása közötti nagyon pontos egyezést célozza. Ezt egy kétlépcsős eljárással érik el, amely választókerületi és 40 kompenzációs mandátumot foglal magában. Dánia emellett magas fokú átláthatóságáról és a politikai táborokon átívelő együttműködés hagyományáról is ismert.

Küszöb és akadályok

Dánia rendelkezik Európa egyik legalacsonyabb parlamenti küszöbével: egy pártnak mindössze a szavazatok 2%-át kell elérnie országosan ahhoz, hogy bejusson a Folketingbe. Alternatív megoldásként mandátum szerezhető egy választókerületi közvetlen mandátum megnyerésével vagy egy regionális szövetségben meghatározott szavazatszám elérésével. Ez az alacsony 2%-os küszöb elősegíti a magas fokú politikai sokszínűséget, és biztosítja, hogy a kisebb pártok és új politikai mozgalmak is képviseletet kapjanak a nemzeti parlamentben.

Kormányalakítás és koalíciós hagyományok

Dániában különlegesség az úgynevezett „negatív parlamentarizmus”. Ez azt jelenti, hogy egy kormánynak hivatalba lépésekor nem kell aktív többséggel rendelkeznie a parlamentben, csupán az a feltétel, hogy ne legyen ellene többség. Ez gyakran kisebbségi kormányok megalakulásához vezet. Ezek a kormányok egy vagy több támogató pártra támaszkodnak, amelyekkel megállapodásokat kötnek a politikai napirendről. Ez a folyamat arra kényszeríti a kormányt, hogy folyamatosan többséget keressen minden egyes törvényhez a Folketingben, ami erős konszenzusos kultúrát teremt.

Adatok és információk forrásai

PolitPro

A PolitPro tudományos adatokat és aktuális felméréseket gyűjt össze, hogy a politika mindenki számára érthetővé váljon. Vezető kutatási projektek adatállományait használjuk, és kiegészítjük azokat saját kutatásainkkal, elemzéseinkkel és algoritmusainkkal. Így tesszük a komplex politikai összefüggéseket mindenki számára érthetővé és hozzáférhetővé. Mesterséges intelligencia támogatásával.

Segíts nekünk függetlennek maradni

Támogatásod révén a PolitPro független maradhat a lobbicsoportok és pártok befolyásától.

Visszajelzés küldése

Mondd el nekünk, hogyan fejleszthetjük még tovább a PolitPro-t a számodra!

Hibát találtál?

A politikai adatok naponta változnak. Ha hibát találsz, kérjük, írj nekünk egy e-mailt. Egy rövid forrásmegjelölés segít nekünk az ellenőrzésben.