Verian
Berlingske
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
Berlingske
1829 megkérdezett
A következő Folketing-választás Dániában: várhatóan 2030-ben kerül megrendezésre.
A Verian becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 49,7%-át szereznék meg.
A Verian által készített, Dániára vonatkozó pártpreferencia-felmérésben Socialdemokraterne vezeti a mezőnyt 21,5%-kal. Őket követik Socialistisk Folkeparti: 14,3%-kal, Liberal Alliance: 10,6%-kal, Venstre: 9,1%-kal, Danmarksdemokraterne: 8%-kal, Dansk Folkeparti: 7,2%-kal, Konservative Folkeparti: 6,8%-kal, De Rød-Grønne: 6,8%-kal, Moderaterne: 6,6%-kal, Radikale Venstre: 5%-kal, Borgernes Parti: 1,9%-kal és Alternativet: 1,7%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 0,5%-át érik el.
A Verian a PolitPro pontszámban 100-ból 89 pontot ért el.
Átlagosan a Verian felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 0,7 százalékponttal térnek el.
A felmérések 20%-ában a Verian magasabbra értékeli a Dansk Folkeparti eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 20%-ában a Verian magasabbra értékeli a Socialistisk Folkeparti eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 20%-ában a Verian alacsonyabbra értékeli a Danmarksdemokraterne eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 25%-ában a Verian alacsonyabbra értékeli a Liberal Alliance eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A dán parlamenti választáshoz tartozó küszöb 2%-nál van.
A választási felmérések nem jóslatok, hanem pillanatfelvételek statisztikai ingadozásokkal. A valósághű kép eléréséhez naponta 100 000 választási kimenetelt szimulálunk a PolitPro választási trendjei alapján, az úgynevezett „Monte-Carlo-módszerrel”. Figyelembe vesszük a tipikus szavazói vándorlásokat és a politikai trendeket. Algoritmusunk számos forgatókönyvet tesztel – a táboron belüli kisebb elmozdulásoktól a politikai meglepetésekig –, hogy meghatározza a pártok és koalíciók tényleges esélyeit a sikerre.
A Verian legfrissebb adatai alapján várhatóan 10 párt jut be a Folketingbe, és szerez mandátumot: Socialdemokraterne 41 képviselővel, Socialistisk Folkeparti 27 képviselővel, Liberal Alliance 20 képviselővel, Venstre 17 képviselővel, Danmarksdemokraterne 15 képviselővel, Dansk Folkeparti 13 képviselővel, Konservative Folkeparti 13 képviselővel, De Rød-Grønne 12 képviselővel, Moderaterne 12 képviselővel és Radikale Venstre 9 képviselővel.
A dán parlament, a Folketing, 179 képviselőből áll. Ebből 175 mandátumot magában Dániában osztanak ki, míg kettő-kettő helyet a Feröer-szigetek és Grönland számára tartanak fenn. A választási rendszer arányos, amely a szavazatarány és a mandátumok elosztása közötti nagyon pontos egyezést célozza. Ezt egy kétlépcsős eljárással érik el, amely választókerületi és 40 kompenzációs mandátumot foglal magában. Dánia emellett magas fokú átláthatóságáról és a politikai táborokon átívelő együttműködés hagyományáról is ismert.
Dánia rendelkezik Európa egyik legalacsonyabb parlamenti küszöbével: egy pártnak mindössze a szavazatok 2%-át kell elérnie országosan ahhoz, hogy bejusson a Folketingbe. Alternatív megoldásként mandátum szerezhető egy választókerületi közvetlen mandátum megnyerésével vagy egy regionális szövetségben meghatározott szavazatszám elérésével. Ez az alacsony 2%-os küszöb elősegíti a magas fokú politikai sokszínűséget, és biztosítja, hogy a kisebb pártok és új politikai mozgalmak is képviseletet kapjanak a nemzeti parlamentben.
Dániában különlegesség az úgynevezett „negatív parlamentarizmus”. Ez azt jelenti, hogy egy kormánynak hivatalba lépésekor nem kell aktív többséggel rendelkeznie a parlamentben, csupán az a feltétel, hogy ne legyen ellene többség. Ez gyakran kisebbségi kormányok megalakulásához vezet. Ezek a kormányok egy vagy több támogató pártra támaszkodnak, amelyekkel megállapodásokat kötnek a politikai napirendről. Ez a folyamat arra kényszeríti a kormányt, hogy folyamatosan többséget keressen minden egyes törvényhez a Folketingben, ami erős konszenzusos kultúrát teremt.