Perussuomalaiset – Áttekintés

Finnország zászlaja

Suomen Puolue / Perussuomalaiset

Finnek Pártja

Politikai irányultság
Konzervatív
Szociális
Piac
Progresszív
Álláspont az EU-ról
EU-ellenes
EU-párti
A Perussuomalaiset (PS) egy jobboldali populista és nemzeti konzervatív párt Finnországban. EU-szkepticizmust szigorú bevándorlási politikával ötvöz, és az „egyszerű nép” hangjaként pozicionálja magát egy feltételezhetően elszakadt liberális elittel szemben.

Értékek és világnézet

A párt alapját egy erős nacionalizmus, keresztény-szociális értékekkel párosulva, valamint a szupranacionális intézményekkel szembeni szkepticizmus képezi. Világképe a finn identitás és szuverenitás védelmére épül. A PS az államot elsősorban a saját állampolgárai védelmezőjének tekinti, és határozottan elutasítja a multikulturális társadalmi modelleket. Emberképe az önrendelkezést hangsúlyozza, ugyanakkor erős szociális államot követel – ám kizárólag a finn őslakosság számára.

Politikai prioritások

A PS napirendje a migráció drasztikus korlátozására, az ambiciózus klímavédelmi előírásokkal szembeni ellenállásra, valamint az euróval és az uniós transzferkifizetésekkel szembeni kritikára összpontosít. A párt a munkásosztály, a vidéki lakosság és a kisvállalkozók szószólójaként pozicionálja magát, akik a globalizáció fenyegetését érzik. Feszültségek gyakran adódnak a párt szociális ígéretei és az államháztartás rendbetételéhez szükséges gazdaságilag liberális adópolitika között.

Szerepe a politikai rendszerben

Stratégiailag a párt a politikai elit kihívójaként lép fel, amely az évek során egy protestmozgalomból kormányzásra alkalmas erővé nőtte ki magát. A jogállami intézményekhez való viszonyát a nemzeti szuverenitás elsődlegessége jellemzi, ami rendszeresen súrlódási pontokat okoz a nemzetközi szerződésekkel. A PS felhasználja a rendszerben betöltött szerepét, hogy a finn politikai diskurzust jobbra tolja, és olyan témákat priorizáljon, mint a nemzetbiztonság és a kulturális homogenitás.

Kiemelt témák és ideológiai besorolás

A diagram megmutatja, mely témák különösen fontosak a párt számára. Minél távolabb van egy pont a középponttól, annál nagyobb a jelentősége.

Álláspontok és legfőbb politikai követelések

Álláspont 2024
Álláspont 2019

Gazdaság és Állam

Újra kellene osztani a jövedelmeket és a vagyont?
Az újraelosztás mellett
Az újraelosztás ellen
Hogyan kezelje az állam a szabad költségvetési forrásokat?
Beruházás
Adósságcsökkentés és adócsökkentés
Védelmezni kell-e a helyi gazdaságot?
Szabad világkereskedelem
A helyi gazdaság védelme

Társadalom és Értékek

Mi a fontosabb: a szabadság vagy a biztonság?
Maximális szabadság
Biztonság
Támogatni kell-e a nők egyenlőségét?
Támogatja az előmozdítást
Ellenzi az előmozdítást
Támogatni kell-e az LMBTQ+ egyenlőségét?
Az LMBTQ+ jogok támogatása
Az LMBTQ+ jogok támogatása ellen
Engedélyezni kellene az azonos neműek házasságát?
Mellette
Ellene
Milyen szerepet játsszanak a vallások a politikában?
Egyház és állam szétválasztása
Egyház és állam szoros kapcsolata
A politikának városi vagy vidéki fókuszúnak kell lennie?
Fókusz a városokra
Fókusz a vidéki területekre

Környezetvédelem és Globalizáció

Mi a fontosabb: a környezetvédelem vagy a gazdaság?
Környezetvédelem fontosabb, mint a gazdasági növekedés
Gazdasági növekedés fontosabb, mint a környezetvédelem
Mi a fontosabb: klímavédelem vagy gazdaság?
Klímavédelem fontosabb, mint a gazdasági növekedés
Gazdasági növekedés fontosabb, mint a klímavédelem

Migráció és Integráció

Hogyan szabályozzák a bevándorláspolitikát?
Világra nyitott
Szigorú
Hogyan kellene alakítani a bevándorlók integrációját?
Multikulturális társadalom
Homogén társadalom
Kapjanak-e több jogot az etnikai kisebbségek?
Több jog
Kevesebb jog
Milyen szerepet kellene játszaniuk a nemzetállamoknak?
Nyitott világ határok nélkül
Erős nemzetállamok

Demokrácia és Intézmények

Hogyan osszák meg a hatalmat?
Megosztott hatalom
Erős vezető/vezér
Mennyire legyen független az igazságszolgáltatás?
Teljesen független
Kormánytól függő
Hogyan szerveződjön az állam: centralizáltan vagy föderálisan?
Föderalizmus
Központosítás

Korábbi választási eredmények

Perussuomalaiset: Választási eredmények alakulása itt: Finnország

Kormányzati részvétel krónikája 1945 óta

A hatalom kontinuitása: Korábbi kormányzati szerepek
Kormányt vezetett
Kormányzati részvétel
4

Kabinetek összesen

Összidőtartam: 13 év • 1 hónap • 3 hét • 1 nap

0

Vezetett kabinetek

Összidőtartam: -

4

Koalíciós részvétel

Összidőtartam: 13 év • 1 hónap • 3 hét • 1 nap

15%

Kormányzati időszakban való részvétel összesen

A lehetséges kormányzati idő 15%-ában a párt részt vett a kormányzásban.

Orpo
2023
KOK
PS
KD
RKP/SFP
Sipilae I
2015
KESK
PS
KOK
Holkeri I
1987
SDP
KOK
RKP/SFP
PS
Sorsa VI
1983
SDP
KESK
PS
RKP/SFP

Adatok és információk forrásai

PolitPro

A PolitPro tudományos adatokat és aktuális felméréseket gyűjt össze, hogy a politika mindenki számára érthetővé váljon. Vezető kutatási projektek adatállományait használjuk, és kiegészítjük azokat saját kutatásainkkal, elemzéseinkkel és algoritmusainkkal. Így tesszük a komplex politikai összefüggéseket mindenki számára érthetővé és hozzáférhetővé. Mesterséges intelligencia támogatásával.

Hibát találtál?

A politikai adatok naponta változnak. Ha hibát találsz, kérjük, írj nekünk egy e-mailt. Egy rövid forrásmegjelölés segít nekünk az ellenőrzésben.

ParlGov – Parliamentary Democracy Data

A Brémai Egyetem hosszú távú kutatási adatai. Dokumentálja a pártokat és kormányokat a politikai összehasonlításokhoz.

Bővebben

Döring, Holger and Philip Manow. 2024. Parliaments and governments database (ParlGov): Information on parties, elections and cabinets in established democracies.

CHES – Chapel Hill Szakértői Felmérés

Európa legfontosabb szakértői felmérése a pártálláspontokról. Több mint 400 politikatudós különböző országokból dokumentálja a pártok álláspontjait tudományos kritériumok alapján.

Bővebben

Rovny, Jan, Ryan Bakker, Liesbet Hooghe, Seth Jolly, Gary Marks, Jonathan Polk, Marco Steenbergen, and Milada Vachudova. “25 Years of Political Party Positions in Europe: The Chapel Hill Expert Survey, 1999-2024,”