PolitPro

Finnország Suomen Keskusta: friss közvélemény-kutatások, választási eredmények és álláspontok

Választási trend
13,1 %
+1,8 az utolsó választás óta
Legutóbbi választás
11,3 %
Választás 2023 · 23 mandátum
3 hónapos trend
-0,7
Három hónappal ezelőtt: 13,8 %

Keskusta profilja

Centrumpárt RE
Finnország zászlaja Finnország Agrárpártok 1927 óta

A Keskusta (KESK) egy liberális, agrárjellegű centrista párt Finnországban. Klasszikus parasztpártból a vidéki térségek meghatározó erejévé alakult át, és a decentralizáció, a társadalmi stabilitás, valamint a finn hagyományok megőrzése mellett áll ki az EU-n belül.

Értékek és világnézet

A Centrumpárt alapja az északi agrárliberalizmuson és a szubszidiaritás elvén nyugszik. Világképüket az "élhető vidéki régió" gondolata és az a meggyőződés formálja, hogy a politikai döntéseket a polgárokhoz a lehető legközelebb kell meghozni. A Keskusta az államot kiegyenlítő intézményként értelmezi, amelynek biztosítania kell a társadalmi kohéziót város és vidék között. Egy mélyen gyökerező keresztény-humanista emberkép párosul itt egy pragmatikus hazaszeretettel, amely egyaránt hangsúlyozza az egyéni felelősségvállalást és a közösségi szellemet.

Politikai prioritások

A párt programja erőteljesen a regionális és strukturális politikára összpontosít. A Keskusta a városi központokon kívül élők érdekeit képviseli, és infrastrukturális, valamint mezőgazdasági beruházásokat sürget. Célzottan szólítja meg a vállalkozókat, gazdálkodókat és a vidéki családokat. Gazdaságpolitikailag a szociális piacgazdaság elveit követi: ösztönzi a vállalkozói szellemet és a költségvetési fegyelmet, ugyanakkor ragaszkodik egy erős jóléti államhoz, amely garantálja az alapvető szolgáltatásokat az ország minden részén. A környezetvédelem is fontos szerepet játszik, de gyakran a fenntartható erőforrás-gazdálkodás (erdőgazdálkodás) szemszögéből közelítik meg.

Szerep a politikai rendszerben

Stratégiailag a Keskusta a "királycsináló" szerepét tölti be a finn pártrendszerben. Középen elfoglalt pozíciója révén mind a szociáldemokratákkal, mind a konzervatívokkal koalícióképes. Ez a rugalmasság aránytalan befolyást biztosít számára a kormányalakításban, ugyanakkor magában hordozza a profil élesítésének feszültségét a nagykoalíciókban. Intézményi szinten a párt államalkotó módon működik, támogatja a finn konszenzusos demokráciát, miközben továbbra is szkeptikus marad a hatalom túlzott helsinki vagy brüsszeli centralizációjával szemben.
Politikai irányultság
Konzervatív
Szociális Piac
Progresszív

Suomen Keskusta: kiemelt témák és ideológiai besorolás

Suomen Keskusta Más pártok
Hirdetés
Suomen Keskusta: fő témái: Gazdaság (Fontos téma), Szociális (Fontos téma), Környezet (Fontos téma), Migráció (Fontos téma), Társadalom (Melléktéma)

Suomen Keskusta: mit képvisel a párt? Álláspontok összevetve

Álláspont 2024 Álláspont 2019

Gazdaság & Állam

Újra kellene osztani a jövedelmeket és a vagyont? Semleges álláspontot képvisel az újraelosztásról. Álláspont
Hogyan kezelje az állam a szabad költségvetést? Egyensúlyt keres a befektetések és a költségvetési fegyelem között. Álláspont
Védelmezni kell-e a helyi gazdaságot? Inkább a hazai gazdaság erősebb védelmére hajlik. Álláspont

Társadalom & Értékek

Mi a fontosabb: a szabadság vagy a biztonság? Egyensúlyt keres a szabadság és a biztonság között. Álláspont
Támogatni kellene a nők egyenlőségét? Támogatja az egyenlőség előmozdítását célzó intézkedéseket. Álláspont
Elő kell-e mozdítani az LMBTQ+ egyenlőségét? Semlegesen áll az LMBTQ+ előmozdításához. Álláspont
Engedélyezni kellene az azonos neműek házasságát? Semleges vagy bizonytalan az azonos neműek házasságával kapcsolatban. Álláspont
Milyen szerepet játsszanak a vallások a politikában? Szoros kapcsolatot pártol a vallás és a politika között. Álláspont
A politikának a városra vagy a vidékre kellene irányulnia? Egyértelműen a vidéki területek politikájára fókuszál. Álláspont

Környezet & Globalizáció

Mi a fontosabb: környezetvédelem vagy gazdaság? Megpróbálja kiegyensúlyozni az ökológiai és gazdasági érdekeket. Álláspont
Mi a fontosabb: klímavédelem vagy gazdaság? Egyensúlyt keres a klíma- és gazdasági célok között. Álláspont

Migráció & Integráció

Hogyan szabályozzák a bevándorláspolitikát? Kiegyensúlyozott álláspontot képvisel a nyitottság és az ellenőrzés között. Álláspont
Hogyan alakuljon a bevándorlók integrációja? Hangúlyozza a bevándorlók kulturális alkalmazkodását. Álláspont
Kapjanak-e több jogot az etnikai kisebbségek? Az egyenlő jogokat elegendőnek tartja. Álláspont
Milyen szerepet játsszanak a nemzetállamok? Egyensúlyban látja a nemzeti és nemzetközi felelősséget. Álláspont

Demokrácia & Intézmények

Hogyan osszák meg a hatalmat? Támogatja a fékek és ellensúlyok rendszerét, valamint a megosztott döntéshozatalt. Álláspont
Mennyire legyen független az igazságszolgáltatás? Teljesen független igazságszolgáltatást akar politikai befolyás nélkül. Álláspont
Hogyan szerveződjön az állam: centralizáltan vagy föderálisan? Támogatja a decentralizációt világos regionális hatáskörökkel. Álláspont
Suomen Keskusta: álláspontjai: Újra kellene osztani a jövedelmeket és a vagyont? Semleges álláspontot képvisel az újraelosztásról. Hogyan kezelje az állam a szabad költségvetést? Egyensúlyt keres a befektetések és a költségvetési fegyelem között. Védelmezni kell-e a helyi gazdaságot? Inkább a hazai gazdaság erősebb védelmére hajlik. Mi a fontosabb: a szabadság vagy a biztonság? Egyensúlyt keres a szabadság és a biztonság között. Támogatni kellene a nők egyenlőségét? Támogatja az egyenlőség előmozdítását célzó intézkedéseket. Elő kell-e mozdítani az LMBTQ+ egyenlőségét? Semlegesen áll az LMBTQ+ előmozdításához. Engedélyezni kellene az azonos neműek házasságát? Semleges vagy bizonytalan az azonos neműek házasságával kapcsolatban. Milyen szerepet játsszanak a vallások a politikában? Szoros kapcsolatot pártol a vallás és a politika között. A politikának a városra vagy a vidékre kellene irányulnia? Egyértelműen a vidéki területek politikájára fókuszál. Mi a fontosabb: környezetvédelem vagy gazdaság? Megpróbálja kiegyensúlyozni az ökológiai és gazdasági érdekeket. Mi a fontosabb: klímavédelem vagy gazdaság? Egyensúlyt keres a klíma- és gazdasági célok között. Hogyan szabályozzák a bevándorláspolitikát? Kiegyensúlyozott álláspontot képvisel a nyitottság és az ellenőrzés között. Hogyan alakuljon a bevándorlók integrációja? Hangúlyozza a bevándorlók kulturális alkalmazkodását. Kapjanak-e több jogot az etnikai kisebbségek? Az egyenlő jogokat elegendőnek tartja. Milyen szerepet játsszanak a nemzetállamok? Egyensúlyban látja a nemzeti és nemzetközi felelősséget. Hogyan osszák meg a hatalmat? Támogatja a fékek és ellensúlyok rendszerét, valamint a megosztott döntéshozatalt. Mennyire legyen független az igazságszolgáltatás? Teljesen független igazságszolgáltatást akar politikai befolyás nélkül. Hogyan szerveződjön az állam: centralizáltan vagy föderálisan? Támogatja a decentralizációt világos regionális hatáskörökkel.

Suomen Keskusta: korábbi választási eredmények Finnország területén

2023 2023. április 2. Legrosszabb eredmény Szavazatarány 11,3 % -2,5 Mandátumok 23 -8 2019 2019. április 14. Szavazatarány 13,8 % -7,3 Mandátumok 31 -18 2015 2015. április 19. Szavazatarány 21,1 % +5,3 Mandátumok 49 +14 2011 2011. április 17. Szavazatarány 15,8 % -7,3 Mandátumok 35 -16 2007 2007. március 18. Szavazatarány 23,1 % -1,6 Mandátumok 51 -4 2003 2003. március 16. Szavazatarány 24,7 % +2,3 Mandátumok 55 +7 1999 1999. március 21. Szavazatarány 22,4 % +2,6 Mandátumok 48 +4 1995 1995. március 19. Szavazatarány 19,8 % -5,0 Mandátumok 44 -11 1991 1991. március 17. Legjobb eredmény Szavazatarány 24,8 % +7,2 Mandátumok 55 +15 1987 1987. március 16. Szavazatarány 17,6 % ±0,0 Mandátumok 40 +2 1983 1983. március 21. Szavazatarány 17,6 % +0,3 Mandátumok 38 +2 1979 1979. március 19. Szavazatarány 17,3 % -0,3 Mandátumok 36 -3 1975 1975. szeptember 22. Szavazatarány 17,6 % +1,2 Mandátumok 39 +4 1972 1972. január 3. Szavazatarány 16,4 % -0,7 Mandátumok 35 -1 1970 1970. március 16. Szavazatarány 17,1 % -4,1 Mandátumok 36 -13 1966 1966. március 21. Szavazatarány 21,2 % -1,8 Mandátumok 49 -4 1962 1962. február 5. Szavazatarány 23,0 % -0,1 Mandátumok 53 +5 1958 1958. július 7. Szavazatarány 23,1 % -1,0 Mandátumok 48 -5 1954 1954. március 8. Szavazatarány 24,1 % +0,8 Mandátumok 53 +2 1951 1951. július 3. Szavazatarány 23,3 % -0,9 Mandátumok 51 -5 1948 1948. július 2. Szavazatarány 24,2 % +2,8 Mandátumok 56 +7 1945 1945. március 18. Szavazatarány 21,4 % Mandátumok 49
Suomen Keskusta: korábbi választási eredmények Finnország területén 1945: 21,4 %, 1948: 24,2 %, 1951: 23,3 %, 1954: 24,1 %, 1958: 23,1 %, 1962: 23,0 %, 1966: 21,2 %, 1970: 17,1 %, 1972: 16,4 %, 1975: 17,6 %, 1979: 17,3 %, 1983: 17,6 %, 1987: 17,6 %, 1991: 24,8 %, 1995: 19,8 %, 1999: 22,4 %, 2003: 24,7 %, 2007: 23,1 %, 2011: 15,8 %, 2015: 21,1 %, 2019: 13,8 %, 2023: 11,3 %

Minden választás 1945 óta, amelyen a(z) Suomen Keskusta indult. Egy sorra kattintva részletesen megtekintheti a választást.

Suomen Keskusta a kormányban: kronológia 1945 óta

1945 1960 1980 2000 2020 Ma
Kormányt vezetett Kormányzati szerepvállalás Nem volt kormányon
Kormányon töltött idő
65 év • 3 hónap • 2 hét • 5 nap
Arány 1945 óta
74 %
Vezetett kabinetek
23

36 év • 3 hónap • 5 nap

Koalíciós szerepvállalások
16

29 év • 2 hét

Marin 2019. december 10. – 2023. június 20. · 3 év 6 hónap
91 a(z) 200 mandátumból
Rinne 2019. június 6. – 2019. december 10. · 6 hónap 4 nap
91 a(z) 200 mandátumból
Sipilae II 2017. június 13. – 2019. június 6. · 1 év 11 hónap
86 a(z) 200 mandátumból
Sipilae I 2015. május 29. – 2017. június 13. · 2 év 15 nap
124 a(z) 200 mandátumból
Kiviniemi 2010. június 22. – 2011. június 22. · 1 év
125 a(z) 200 mandátumból
Vanhanen II 2007. április 19. – 2010. június 22. · 3 év 2 hónap
125 a(z) 200 mandátumból
Vanhanen I 2003. június 24. – 2007. április 19. · 3 év 9 hónap
116 a(z) 200 mandátumból
Jaatteenmaki 2003. április 17. – 2003. június 24. · 2 hónap 7 nap
116 a(z) 200 mandátumból
Aho II 1994. június 26. – 1995. április 13. · 9 hónap 18 nap
106 a(z) 200 mandátumból
Aho I 1991. április 26. – 1994. június 26. · 3 év 2 hónap
114 a(z) 200 mandátumból
Sorsa VI 1983. május 6. – 1987. április 30. · 3 év 11 hónap
122 a(z) 200 mandátumból
Sorsa V 1982. december 31. – 1983. május 6. · 4 hónap 5 nap
101 a(z) 200 mandátumból
Sorsa IV 1982. február 19. – 1982. december 31. · 10 hónap 12 nap
132 a(z) 200 mandátumból
Koivisto II 1979. május 26. – 1982. február 19. · 2 év 8 hónap
132 a(z) 200 mandátumból
Sorsa III 1978. március 2. – 1979. május 26. · 1 év 2 hónap
142 a(z) 200 mandátumból
Sorsa II 1977. május 15. – 1978. március 2. · 9 hónap 15 nap
151 a(z) 200 mandátumból
Miettunen III 1976. szeptember 29. – 1977. május 15. · 7 hónap 16 nap
57 a(z) 200 mandátumból
Miettunen II 1975. november 30. – 1976. szeptember 29. · 9 hónap 30 nap
151 a(z) 200 mandátumból
Sorsa I 1972. szeptember 4. – 1975. november 30. · 3 év 2 hónap
106 a(z) 200 mandátumból
Karjalainen III 1971. március 26. – 1972. február 23. · 10 hónap 28 nap
132 a(z) 200 mandátumból
Karjalainen II 1970. július 15. – 1971. március 26. · 8 hónap 11 nap
143 a(z) 200 mandátumból
Koivisto I 1968. március 22. – 1970. július 15. · 2 év 3 hónap
163 a(z) 200 mandátumból
Paasio I 1966. május 27. – 1968. március 22. · 1 év 9 hónap
152 a(z) 200 mandátumból
Virolainen 1964. szeptember 12. – 1966. május 27. · 1 év 8 hónap
111 a(z) 200 mandátumból
Karjalainen I 1962. április 13. – 1964. szeptember 12. · 2 év 4 hónap
113 a(z) 200 mandátumból
Miettunen I 1961. július 14. – 1962. április 13. · 8 hónap 30 nap
48 a(z) 200 mandátumból
Sukselainen III 1959. január 13. – 1961. július 14. · 2 év 6 hónap
61 a(z) 200 mandátumból
Fagerholm III 1958. augusztus 29. – 1959. január 13. · 4 hónap 15 nap
146 a(z) 200 mandátumból
Sukselainen II 1957. szeptember 2. – 1958. augusztus 29. · 11 hónap 27 nap
66 a(z) 200 mandátumból
Sukselainen I 1957. május 27. – 1957. szeptember 2. · 3 hónap 6 nap
78 a(z) 200 mandátumból
Fagerholm II 1956. március 3. – 1957. május 27. · 1 év 2 hónap
132 a(z) 200 mandátumból
Kekkonen V 1954. október 20. – 1956. március 3. · 1 év 4 hónap
107 a(z) 200 mandátumból
Torngren 1954. május 5. – 1954. október 20. · 5 hónap 15 nap
119 a(z) 200 mandátumból
Kekkonen IV 1953. július 9. – 1954. május 5. · 9 hónap 26 nap
65 a(z) 200 mandátumból
Kekkonen III 1951. szeptember 20. – 1953. július 9. · 1 év 9 hónap
118 a(z) 200 mandátumból
Kekkonen II 1951. január 17. – 1951. szeptember 20. · 8 hónap 3 nap
128 a(z) 200 mandátumból
Kekkonen I 1950. március 17. – 1951. január 17. · 10 hónap
74 a(z) 200 mandátumból
Pekkala 1946. március 26. – 1948. július 29. · 2 év 4 hónap
162 a(z) 200 mandátumból
Paasikivi II 1945. április 17. – 1946. március 26. · 11 hónap 9 nap
171 a(z) 200 mandátumból

Több a PolitPro-tól

Adatok és visszajelzés

A politikai adatok naponta változnak. Észrevettél egy elavult információt, számot vagy dátumot? Írj nekünk – lehetőleg forrásmegjelöléssel, hogy gyorsan ellenőrizhessük a változást.

A PolitPro támogatása

Támogatásod megvédi a PolitPro-t a lobbicsoportok és pártok befolyásától.

Adatbázis és átláthatóság

PolitPro

A PolitPro tudományos adatokat és aktuális felméréseket gyűjt össze, hogy a politika mindenki számára érthetővé váljon. Vezető kutatási projektekből származó adatkészleteket használunk, és kiegészítjük azokat saját kutatásainkkal, elemzéseinkkel és algoritmusainkkal. Így tesszük a komplex politikai összefüggéseket mindenki számára érthetővé és hozzáférhetővé. MI támogatással.