Közvélemény-kutatás Finnországban: A Kantar Public eredményei (2023. október 12.)

A Taloustutkimus legfrissebb adatai szerint várhatóan 9 párt jut be az Eduskuntába, és szerez mandátumot: SDP 47 képviselővel, Kokoomus 41 képviselővel, Perussuomalaiset 39 képviselővel, Suomen Keskusta 22 képviselővel, Vasemmistoliitto 17 képviselővel, Vihreä liitto 16 képviselővel, Kristillisdemokraatit 8 képviselővel, Svenska folkpartiet 8 képviselővel és Liike Nyt 2 képviselővel.

A finn parlament (Eduskunta) 200 képviselőből áll, akiket négyéves időtartamra választanak. Az ország 13 választókerületre oszlik. Finnországban nyílt listás arányos képviseleti rendszert alkalmaznak: a választóknak kötelezően egy adott jelöltre kell szavazniuk, nem csupán egy pártra. Egy párt összes jelöltjére leadott szavazatok száma határozza meg az adott párt mandátumainak számát, míg az egyes személyekre leadott szavazatok döntik el, hogy ki jut be a parlamentbe a listáról. És egy kivétel: Ålandnak fix mandátuma van az Eduskuntában.

Sok más európai országgal ellentétben Finnországban nincs törvényileg meghatározott százalékos küszöb (pl. 5%-os záradék) országos szinten. A parlamentbe jutás küszöbe valójában az adott választókerület mandátumainak számából adódik – ez az ún. természetes kvórum. A sok mandátummal rendelkező választókerületekben, mint például Helsinkiben, a kis pártok könnyebben jutnak mandátumhoz, mint a kisebb választókerületekben. Ez sokszínű pártpalettát eredményez az Eduskuntában.

Mivel Finnországban egyetlen párt sem szerez abszolút többséget, a koalíciós kormányok a jellemzőek. Ezek gyakran négy vagy több pártból állnak, hogy biztosítsák a stabil parlamenti többséget. A választás után a legnagyobb párt elnöke vezeti a kormányalakítási tárgyalásokat. Jellemző vonás a részletes kormányprogram, amely kötelező irányelvént szolgál az egész törvényhozási időszakra. A kormányt megalakulása után a parlamentnek meg kell erősítenie a miniszterelnök megválasztásával.