Pártpreferenciák a következő finnországi választáshoz (Kantar TNS, 2023. február 10.)

2023. január 16. - 2023. február 10.

2412 megkérdezett

Következő Finnország parlamenti választása -ben:: 2027

A következő Finnország parlamenti választása -ben: várhatóan 2027-ben kerül megrendezésre.

A jelenlegi kormánynak nincs többsége Finnországban

A(z) Kantar TNS becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 46,5%-át szereznék meg.

Ki vezet Kantar TNS felmérése szerint?

A 2023. február 10.-i, Kantar TNS által készített legfrissebb finnországi választási felmérés szerint Kokoomus vezet 21,3%-kal. Őket követik Perussuomalaiset: 20%-kal, SDP: 19,2%-kal, Suomen Keskusta: 9,6%-kal, Vihreä liitto: 9,4%-kal, Vasemmistoliitto: 8%-kal, Svenska folkpartiet: 4,4%-kal, Kristillisdemokraatit: 3,9%-kal és Liike Nyt: 2%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 2,2%-át érik el.

Aktuális választási trend Finnországban
Közvélemény-kutatási adatok, koalíciók és választási eredmények
Összes választási felmérés
Az összes intézet legfrissebb felmérései és korábbi közvélemény-kutatások
Mit képviselnek a pártok?
Információk, összehasonlítások és adatok a finnországi pártokról

Minőségi kontroll: Mennyire megbízható a(z) Kantar TNS előrejelzése?

89

PolitPro Pontszám

A Kantar TNS a PolitPro pontszámban 100-ból 89 pontot ért el.

0,8

Választási pontosság

Átlagosan a Kantar TNS felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 0,8 százalékponttal térnek el.

Kantar TNS áttekintése
Közvélemény-kutatási adatok, választási pontosság és pártpreferencia
Mely intézetek a legmegbízhatóbbak?
Választási pontosság és pártpreferencia

Matematikai többségek és koalíciós lehetőségek

200
Többség 101 mandátumtól

Nincs küszöb

A finnországi választáson nincs bejutási küszöb.

SDP + Kokoomus + Suomen Keskusta
Közép
58,0%
SDP + Kokoomus + Vihreä liitto
Balközép
56,0%
Kokoomus + Suomen Keskusta + Perussuomalaiset + Svenska folkpartiet + Kristillisdemokraatit
Jobbközép
53,0%
SDP + Suomen Keskusta + Vasemmistoliitto + Svenska folkpartiet
Balközép
52,5%
SDP + Suomen Keskusta + Vihreä liitto
Balközép
52,0%
SDP + Vihreä liitto + Vasemmistoliitto + Svenska folkpartiet
Baloldal
50,5%
Kokoomus + Suomen Keskusta + Vihreä liitto
Balközép
50,0%
Kokoomus + Suomen Keskusta + Perussuomalaiset + Svenska folkpartiet
Közép
49,0%

Parlamenti összetétel a(z) Kantar TNS mérése szerint

A Kantar TNS legfrissebb adatai szerint várhatóan 9 párt jut be az Eduskuntába, és szerez mandátumot: SDP 44 képviselővel, Kokoomus 40 képviselővel, Suomen Keskusta 32 képviselővel, Vihreä liitto 28 képviselővel, Vasemmistoliitto 20 képviselővel, Perussuomalaiset 17 képviselővel, Svenska folkpartiet 9 képviselővel, Kristillisdemokraatit 8 képviselővel és Sininen tulevaisuus 2 képviselővel.

A választási rendszer Finnországban

A finn parlament (Eduskunta) 200 képviselőből áll, akiket négyéves időtartamra választanak. Az ország 13 választókerületre oszlik. Finnországban nyílt listás arányos képviseleti rendszert alkalmaznak: a választóknak kötelezően egy adott jelöltre kell szavazniuk, nem csupán egy pártra. Egy párt összes jelöltjére leadott szavazatok száma határozza meg az adott párt mandátumainak számát, míg az egyes személyekre leadott szavazatok döntik el, hogy ki jut be a parlamentbe a listáról. És egy kivétel: Ålandnak fix mandátuma van az Eduskuntában.

Küszöb és akadályok

Sok más európai országgal ellentétben Finnországban nincs törvényileg meghatározott százalékos küszöb (pl. 5%-os záradék) országos szinten. A parlamentbe jutás küszöbe valójában az adott választókerület mandátumainak számából adódik – ez az ún. természetes kvórum. A sok mandátummal rendelkező választókerületekben, mint például Helsinkiben, a kis pártok könnyebben jutnak mandátumhoz, mint a kisebb választókerületekben. Ez sokszínű pártpalettát eredményez az Eduskuntában.

Kormányalakítás és koalíciós hagyományok

Mivel Finnországban egyetlen párt sem szerez abszolút többséget, a koalíciós kormányok a jellemzőek. Ezek gyakran négy vagy több pártból állnak, hogy biztosítsák a stabil parlamenti többséget. A választás után a legnagyobb párt elnöke vezeti a kormányalakítási tárgyalásokat. Jellemző vonás a részletes kormányprogram, amely kötelező irányelvént szolgál az egész törvényhozási időszakra. A kormányt megalakulása után a parlamentnek meg kell erősítenie a miniszterelnök megválasztásával.

A koalíciós kalkulátorhoz
Mely pártok alkotnak stabil többséget?

Adatok és információk forrásai

PolitPro

A PolitPro tudományos adatokat és aktuális felméréseket gyűjt össze, hogy a politika mindenki számára érthetővé váljon. Vezető kutatási projektek adatállományait használjuk, és kiegészítjük azokat saját kutatásainkkal, elemzéseinkkel és algoritmusainkkal. Így tesszük a komplex politikai összefüggéseket mindenki számára érthetővé és hozzáférhetővé. Mesterséges intelligencia támogatásával.

Hibát találtál?

A politikai adatok naponta változnak. Ha hibát találsz, kérjük, írj nekünk egy e-mailt. Egy rövid forrásmegjelölés segít nekünk az ellenőrzésben.