Pártpreferenciák a következő finnországi választáshoz (Taloustutkimus, 2023. március 28.)

2023. március 1. - 2023. március 28.

2533 megkérdezett

Következő Finnország parlamenti választása -ben:: 2027

A következő Finnország parlamenti választása -ben: várhatóan 2027-ben kerül megrendezésre.

A jelenlegi kormánynak nincs többsége Finnországban

A(z) Taloustutkimus becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 45,5%-át szereznék meg.

Ki vezet Taloustutkimus felmérése szerint?

A 2023. március 28.-i, Taloustutkimus által készített legfrissebb finnországi választási felmérés szerint Kokoomus vezet 19,8%-kal. Őket követik Perussuomalaiset: 19,5%-kal, SDP: 18,7%-kal, Suomen Keskusta: 10,7%-kal, Vihreä liitto: 9%-kal, Vasemmistoliitto: 8,7%-kal, Kristillisdemokraatit: 4,4%-kal, Svenska folkpartiet: 4,1%-kal és Liike Nyt: 1,8%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 3,3%-át érik el.

Aktuális választási trend Finnországban
Közvélemény-kutatási adatok, koalíciók és választási eredmények
Összes választási felmérés
Az összes intézet legfrissebb felmérései és korábbi közvélemény-kutatások
Mit képviselnek a pártok?
Információk, összehasonlítások és adatok a finnországi pártokról

Minőségi kontroll: Mennyire megbízható a(z) Taloustutkimus előrejelzése?

88

PolitPro Pontszám

A Taloustutkimus a PolitPro pontszámban 100-ból 88 pontot ért el.

0,9

Választási pontosság

Átlagosan a Taloustutkimus felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 0,9 százalékponttal térnek el.

Taloustutkimus áttekintése
Közvélemény-kutatási adatok, választási pontosság és pártpreferencia
Mely intézetek a legmegbízhatóbbak?
Választási pontosság és pártpreferencia

Matematikai többségek és koalíciós lehetőségek

200
Többség 101 mandátumtól

Nincs küszöb

A finnországi választáson nincs bejutási küszöb.

Kokoomus + SDP + Vihreä liitto + Kristillisdemokraatit
Balközép
54,0%
Kokoomus + SDP + Vihreä liitto + Svenska folkpartiet
Balközép
53,5%
SDP + Suomen Keskusta + Vihreä liitto + Vasemmistoliitto + Svenska folkpartiet
Balközép
53,0%
Kokoomus + Perussuomalaiset + Suomen Keskusta
Közép
52,0%
Kokoomus + SDP + Suomen Keskusta
Közép
51,0%
Kokoomus + SDP + Vihreä liitto
Balközép
49,5%
Kokoomus + Suomen Keskusta + Vihreä liitto + Kristillisdemokraatit + Svenska folkpartiet
Közép
49,5%
SDP + Suomen Keskusta + Vihreä liitto + Vasemmistoliitto
Balközép
49,0%

Parlamenti összetétel a(z) Taloustutkimus mérése szerint

A Taloustutkimus legfrissebb adatai szerint várhatóan 9 párt jut be az Eduskuntába, és szerez mandátumot: Kokoomus 41 képviselővel, Perussuomalaiset 41 képviselővel, SDP 39 képviselővel, Suomen Keskusta 22 képviselővel, Vihreä liitto 19 képviselővel, Vasemmistoliitto 18 képviselővel, Kristillisdemokraatit 9 képviselővel, Svenska folkpartiet 8 képviselővel és Liike Nyt 3 képviselővel.

A választási rendszer Finnországban

A finn parlament (Eduskunta) 200 képviselőből áll, akiket négyéves időtartamra választanak. Az ország 13 választókerületre oszlik. Finnországban nyílt listás arányos képviseleti rendszert alkalmaznak: a választóknak kötelezően egy adott jelöltre kell szavazniuk, nem csupán egy pártra. Egy párt összes jelöltjére leadott szavazatok száma határozza meg az adott párt mandátumainak számát, míg az egyes személyekre leadott szavazatok döntik el, hogy ki jut be a parlamentbe a listáról. És egy kivétel: Ålandnak fix mandátuma van az Eduskuntában.

Küszöb és akadályok

Sok más európai országgal ellentétben Finnországban nincs törvényileg meghatározott százalékos küszöb (pl. 5%-os záradék) országos szinten. A parlamentbe jutás küszöbe valójában az adott választókerület mandátumainak számából adódik – ez az ún. természetes kvórum. A sok mandátummal rendelkező választókerületekben, mint például Helsinkiben, a kis pártok könnyebben jutnak mandátumhoz, mint a kisebb választókerületekben. Ez sokszínű pártpalettát eredményez az Eduskuntában.

Kormányalakítás és koalíciós hagyományok

Mivel Finnországban egyetlen párt sem szerez abszolút többséget, a koalíciós kormányok a jellemzőek. Ezek gyakran négy vagy több pártból állnak, hogy biztosítsák a stabil parlamenti többséget. A választás után a legnagyobb párt elnöke vezeti a kormányalakítási tárgyalásokat. Jellemző vonás a részletes kormányprogram, amely kötelező irányelvént szolgál az egész törvényhozási időszakra. A kormányt megalakulása után a parlamentnek meg kell erősítenie a miniszterelnök megválasztásával.

A koalíciós kalkulátorhoz
Mely pártok alkotnak stabil többséget?

Adatok és információk forrásai

PolitPro

A PolitPro tudományos adatokat és aktuális felméréseket gyűjt össze, hogy a politika mindenki számára érthetővé váljon. Vezető kutatási projektek adatállományait használjuk, és kiegészítjük azokat saját kutatásainkkal, elemzéseinkkel és algoritmusainkkal. Így tesszük a komplex politikai összefüggéseket mindenki számára érthetővé és hozzáférhetővé. Mesterséges intelligencia támogatásával.

Hibát találtál?

A politikai adatok naponta változnak. Ha hibát találsz, kérjük, írj nekünk egy e-mailt. Egy rövid forrásmegjelölés segít nekünk az ellenőrzésben.