Tietoykkönen
Iltalehti and Uusi Suomi
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
Iltalehti and Uusi Suomi
1500 megkérdezett
A következő Parlamenti választás Finnországban: várhatóan 2027-ben kerül megrendezésre.
A Tietoykkönen becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 44,5%-át szereznék meg.
A Tietoykkönen által készített, Finnországra vonatkozó pártpreferencia-felmérésben Perussuomalaiset vezet 21,7%-kal. Őket követik Kokoomus: 17,2%-kal, SDP: 16,7%-kal, Vihreä liitto: 12,6%-kal, Suomen Keskusta: 12%-kal, Vasemmistoliitto: 7,6%-kal, Svenska folkpartiet: 4,3%-kal és Kristillisdemokraatit: 3,5%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 4,4%-át érik el.
A Tietoykkönen a PolitPro pontszámban 100-ból ? pontot ért el.
Átlagosan a Tietoykkönen felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 1,3 százalékponttal térnek el.
A finnországi választáson nincs bejutási küszöb.
A választási felmérések nem jóslatok, hanem pillanatfelvételek statisztikai ingadozásokkal. A valósághű kép eléréséhez naponta 100 000 választási kimenetelt szimulálunk a PolitPro választási trendjei alapján, az úgynevezett „Monte-Carlo-módszerrel”. Figyelembe vesszük a tipikus szavazói vándorlásokat és a politikai trendeket. Algoritmusunk számos forgatókönyvet tesztel – a táboron belüli kisebb elmozdulásoktól a politikai meglepetésekig –, hogy meghatározza a pártok és koalíciók tényleges esélyeit a sikerre.
A Tietoykkönen legfrissebb adatai szerint várhatóan 8 párt jut be az Eduskuntába, és szerez mandátumot: Perussuomalaiset 46 képviselővel, Kokoomus 36 képviselővel, SDP 35 képviselővel, Vihreä liitto 26 képviselővel, Suomen Keskusta 25 képviselővel, Vasemmistoliitto 16 képviselővel, Svenska folkpartiet 9 képviselővel és Kristillisdemokraatit 7 képviselővel.
A finn parlament (Eduskunta) 200 képviselőből áll, akiket négyéves időtartamra választanak. Az ország 13 választókerületre oszlik. Finnországban nyílt listás arányos képviseleti rendszert alkalmaznak: a választóknak kötelezően egy adott jelöltre kell szavazniuk, nem csupán egy pártra. Egy párt összes jelöltjére leadott szavazatok száma határozza meg az adott párt mandátumainak számát, míg az egyes személyekre leadott szavazatok döntik el, hogy ki jut be a parlamentbe a listáról. És egy kivétel: Ålandnak fix mandátuma van az Eduskuntában.
Sok más európai országgal ellentétben Finnországban nincs törvényileg meghatározott százalékos küszöb (pl. 5%-os záradék) országos szinten. A parlamentbe jutás küszöbe valójában az adott választókerület mandátumainak számából adódik – ez az ún. természetes kvórum. A sok mandátummal rendelkező választókerületekben, mint például Helsinkiben, a kis pártok könnyebben jutnak mandátumhoz, mint a kisebb választókerületekben. Ez sokszínű pártpalettát eredményez az Eduskuntában.
Mivel Finnországban egyetlen párt sem szerez abszolút többséget, a koalíciós kormányok a jellemzőek. Ezek gyakran négy vagy több pártból állnak, hogy biztosítsák a stabil parlamenti többséget. A választás után a legnagyobb párt elnöke vezeti a kormányalakítási tárgyalásokat. Jellemző vonás a részletes kormányprogram, amely kötelező irányelvént szolgál az egész törvényhozási időszakra. A kormányt megalakulása után a parlamentnek meg kell erősítenie a miniszterelnök megválasztásával.