Pártpreferenciák a következő finnországi választáshoz (Verian, 2023. december 10.)

2023. november 6. - 2023. december 10.

2622 megkérdezett

Következő Finnország parlamenti választása -ben:: 2027

A következő Finnország parlamenti választása -ben: várhatóan 2027-ben kerül megrendezésre.

A jelenlegi kormánynak nincs többsége Finnországban

A(z) Verian becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 44,5%-át szereznék meg.

Ki vezet Verian felmérése szerint?

A 2023. december 10.-i, Verian által készített legfrissebb finnországi választási felmérés szerint Kokoomus vezet 21,4%-kal. Őket követik SDP: 20,8%-kal, Perussuomalaiset: 17,9%-kal, Suomen Keskusta: 9,9%-kal, Vasemmistoliitto: 9,1%-kal, Vihreä liitto: 8,5%-kal, Svenska folkpartiet: 4,1%-kal, Kristillisdemokraatit: 4%-kal és Liike Nyt: 2,2%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 2,1%-át érik el.

Aktuális választási trend Finnországban
Közvélemény-kutatási adatok, koalíciók és választási eredmények
Összes választási felmérés
Az összes intézet legfrissebb felmérései és korábbi közvélemény-kutatások
Mit képviselnek a pártok?
Információk, összehasonlítások és adatok a finnországi pártokról

Minőségi kontroll: Mennyire megbízható a(z) Verian előrejelzése?

75

PolitPro Pontszám

A Verian a PolitPro pontszámban 100-ból 75 pontot ért el.

?

Választási pontosság

Átlagosan a Verian felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között százalékponttal térnek el.

Verian áttekintése
Közvélemény-kutatási adatok, választási pontosság és pártpreferencia
Mely intézetek a legmegbízhatóbbak?
Választási pontosság és pártpreferencia

Matematikai többségek és koalíciós lehetőségek

200
Többség 101 mandátumtól

Nincs küszöb

A finnországi választáson nincs bejutási küszöb.

SDP + Kokoomus + Suomen Keskusta
Közép
58,5%
SDP + Kokoomus + Vihreä liitto
Balközép
55,5%
SDP + Suomen Keskusta + Vihreä liitto
Balközép
51,5%
SDP + Suomen Keskusta + Vasemmistoliitto + Svenska folkpartiet
Balközép
51,5%
Kokoomus + Suomen Keskusta + Vihreä liitto
Balközép
50,5%
SDP + Kokoomus + Svenska folkpartiet + Kristillisdemokraatit
Balközép
50,5%
Kokoomus + Suomen Keskusta + Perussuomalaiset + Svenska folkpartiet
Közép
50,0%
Kokoomus + Suomen Keskusta + Perussuomalaiset + Kristillisdemokraatit
Jobbközép
49,5%

Parlamenti összetétel a(z) Tietoykkönen mérése szerint

A Tietoykkönen legfrissebb adatai szerint várhatóan 9 párt jut be az Eduskuntába, és szerez mandátumot: SDP 43 képviselővel, Kokoomus 41 képviselővel, Suomen Keskusta 33 képviselővel, Vihreä liitto 27 képviselővel, Vasemmistoliitto 18 képviselővel, Perussuomalaiset 17 képviselővel, Svenska folkpartiet 9 képviselővel, Kristillisdemokraatit 8 képviselővel és Sininen tulevaisuus 4 képviselővel.

A választási rendszer Finnországban

A finn parlament (Eduskunta) 200 képviselőből áll, akiket négyéves időtartamra választanak. Az ország 13 választókerületre oszlik. Finnországban nyílt listás arányos képviseleti rendszert alkalmaznak: a választóknak kötelezően egy adott jelöltre kell szavazniuk, nem csupán egy pártra. Egy párt összes jelöltjére leadott szavazatok száma határozza meg az adott párt mandátumainak számát, míg az egyes személyekre leadott szavazatok döntik el, hogy ki jut be a parlamentbe a listáról. És egy kivétel: Ålandnak fix mandátuma van az Eduskuntában.

Küszöb és akadályok

Sok más európai országgal ellentétben Finnországban nincs törvényileg meghatározott százalékos küszöb (pl. 5%-os záradék) országos szinten. A parlamentbe jutás küszöbe valójában az adott választókerület mandátumainak számából adódik – ez az ún. természetes kvórum. A sok mandátummal rendelkező választókerületekben, mint például Helsinkiben, a kis pártok könnyebben jutnak mandátumhoz, mint a kisebb választókerületekben. Ez sokszínű pártpalettát eredményez az Eduskuntában.

Kormányalakítás és koalíciós hagyományok

Mivel Finnországban egyetlen párt sem szerez abszolút többséget, a koalíciós kormányok a jellemzőek. Ezek gyakran négy vagy több pártból állnak, hogy biztosítsák a stabil parlamenti többséget. A választás után a legnagyobb párt elnöke vezeti a kormányalakítási tárgyalásokat. Jellemző vonás a részletes kormányprogram, amely kötelező irányelvént szolgál az egész törvényhozási időszakra. A kormányt megalakulása után a parlamentnek meg kell erősítenie a miniszterelnök megválasztásával.

A koalíciós kalkulátorhoz
Mely pártok alkotnak stabil többséget?

Adatok és információk forrásai

PolitPro

A PolitPro tudományos adatokat és aktuális felméréseket gyűjt össze, hogy a politika mindenki számára érthetővé váljon. Vezető kutatási projektek adatállományait használjuk, és kiegészítjük azokat saját kutatásainkkal, elemzéseinkkel és algoritmusainkkal. Így tesszük a komplex politikai összefüggéseket mindenki számára érthetővé és hozzáférhetővé. Mesterséges intelligencia támogatásával.

Hibát találtál?

A politikai adatok naponta változnak. Ha hibát találsz, kérjük, írj nekünk egy e-mailt. Egy rövid forrásmegjelölés segít nekünk az ellenőrzésben.