Régionalistes: Adatelemzés, friss választási mérések és politikai pozíciók

E mozgalom alapja a történelmi francia centralizmus elutasítása. Franciaországot nem monolitikus egységállamként, hanem történelmi identitások, mint Bretagne, Korzika vagy Okcitánia szövetségeként tekintik. Világképük a szubszidiaritást hangsúlyozza: a döntéseket a polgárokhoz a lehető legközelebb kell meghozni. A regionális nyelvek és szokások védelme számukra nem csupán folklórprojekt, hanem a kulturális önrendelkezés alapvető emberi joga.

A regionális pártok napirendje a régiók fiskális és jogalkotási autonómiájára összpontosít. Saját adóztatási jogköröket és valódi döntéshozatali jogkörrel rendelkező parlamenteket követelnek. Politikájuk a periférián élő lakosokhoz szól, akik elszakadtnak érzik magukat Párizstól, valamint a kulturális kisebbségekhez. Gazdaságilag gyakran a fenntartható, helyi turizmusra és a helyi kis- és középvállalkozások megerősítésére építenek, hogy megállítsák a nagyvárosokba irányuló elvándorlást és biztosítsák a regionális értékláncokat.

Stratégiailag a regionalisták korrekcióként működnek a párizsi hatalmi központtal szemben. A jogállammal való viszonyuk többnyire együttműködő, miközben az alkotmányt a föderalizáció érdekében akarják megreformálni. Feszültségek ott keletkeznek, ahol radikális szárnyak nyíltan megkérdőjelezik az állami egységet. A rendszeren belül gyakran mérleg nyelveként funkcionálnak a regionális parlamentekben, ideológiai határokon átívelő szövetségeket kötve, amíg a helyi szint megerősítése áll a középpontban.