Interview
N/A
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
N/A
3282 megkérdezett
A következő Görög parlamenti választás -ben: várhatóan 2027-ben kerül megrendezésre.
A Interview becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 36,3%-át szereznék meg.
A 2025. október 8.-i, Interview által publikált legfrissebb görögországi választási felmérés szerint Nea Dimokratia vezeti a mezőnyt 31,2%-kal. Őket követik PASOK: 15,2%-kal, Ellinikí Lýsi: 8,1%-kal, Plefsi Eleftherias: 6,8%-kal, Kommounistikó: 6,4%-kal, MeRA25: 5,2%-kal, Kínima Dimokratías: 4,8%-kal, Foní Logikís: 4,6%-kal, SYRIZA: 3,9%-kal, Néa Aristerá: 1,7%-kal és NIKI: 1,5%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 10,6%-át érik el.
A Interview a PolitPro pontszámban 100-ból 61 pontot ért el.
Átlagosan a Interview felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 2,8 százalékponttal térnek el.
A felmérések 22%-ában a Interview magasabbra értékeli a Foní Logikís eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 50%-ában a Interview magasabbra értékeli a Kínima Dimokratías eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A görög választáshoz tartozó küszöb 3%-nál van.
A Interview legfrissebb adatai szerint várhatóan 9 párt jut be a görög parlamentbe, mandátumot szerezve: Nea Dimokratia 109 képviselővel, PASOK 53 képviselővel, Ellinikí Lýsi 28 képviselővel, Plefsi Eleftherias 24 képviselővel, Kommounistikó 22 képviselővel, MeRA25 18 képviselővel, Kínima Dimokratías 17 képviselővel, Foní Logikís 16 képviselővel és SYRIZA 13 képviselővel.
A görög parlament (Vouli) 300 képviselőből áll, akiket négyéves ciklusra választanak. Görögország megerősített arányos választási rendszert alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy a mandátumok többségét arányosan osztják el, de a legerősebb párt bizonyos feltételek mellett mandátumbónuszt kap. Ez a bónusz degresszív, és segíti a győztes pártot abban, hogy abszolút többséget szerezzen, stabil egypárti kormányt alakítva. A választók pártlistákra szavaznak, de a jelöltek neve melletti ikszekkel (preferencia szavazatok) befolyásolhatják, hogy kik töltsék be a párt mandátumait.
Ahhoz, hogy egy politikai párt bejusson a görög parlamentbe, országos szinten meg kell haladnia a leadott érvényes szavazatok 3%-os küszöbét. Ez a küszöb egyaránt vonatkozik az önálló pártokra és a pártszövetségekre. Azok a pártok, amelyek e küszöb alatt maradnak, nem vesznek részt a mandátumok elosztásában. A 3%-os küszöb alatti pártokra leadott szavazatokat arányosan szétosztják a bejutott pártok között, ami tovább segíti a parlamenti többség kialakulását.
A görögországi kormányalakítás a stabilitás célját szolgálja. A köztársasági elnök a legtöbb mandátumot szerzett párt vezetőjét bízza meg a kormányalakítással. A bónuszrendszernek köszönhetően Görögországban gyakrabban fordul elő, mint más európai országokban, hogy egy párt önállóan kormányoz. Ha a mandátumok nem elegendőek az abszolút többséghez (300-ból 151 hely), akkor a második és harmadik legerősebb párt kap feltáró megbízást a koalíciós lehetőségek felmérésére. Ha minden kísérlet kudarcba fullad, új választásokat írnak ki, gyakran olyan választási rendszerben, amely a többségi kormányzás kialakulását segíti elő.