Palmos Analysis
N/A
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
N/A
1043 megkérdezett
A következő Parlamenti választás Görögországban: várhatóan 2027-ben kerül megrendezésre.
A Palmos Analysis becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 41,7%-át szereznék meg.
A Palmos Analysis legújabb, Görögországban végzett pártpreferencia-felmérése szerint Nea Dimokratia vezet 29,6%-kal. Őket követik PASOK: 12,4%-kal, Plefsi Eleftherias: 11,3%-kal, Ellinikí Lýsi: 9,8%-kal, Kommounistikó: 8,9%-kal, SYRIZA: 6,9%-kal, Foní Logikís: 5,7%-kal, NIKI: 2,5%-kal, MeRA25: 2,1%-kal, Spartiátes: 2,1%-kal, Néa Aristerá: 1,9%-kal és Kínima Dimokratías: 1,7%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 5,1%-át érik el.
A Palmos Analysis a PolitPro pontszámban 100-ból 71 pontot ért el.
Átlagosan a Palmos Analysis felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 2,2 százalékponttal térnek el.
A felmérések 20%-ában a Palmos Analysis magasabbra értékeli a Foní Logikís eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 21%-ában a Palmos Analysis magasabbra értékeli a Kommounistikó eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 25%-ában a Palmos Analysis magasabbra értékeli a NIKI eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 36%-ában a Palmos Analysis magasabbra értékeli a SYRIZA eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 29%-ában a Palmos Analysis alacsonyabbra értékeli a Nea Dimokratia eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 36%-ában a Palmos Analysis alacsonyabbra értékeli a PASOK eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A görög választáshoz tartozó küszöb 3%-nál van.
A Palmos Analysis legfrissebb adatai szerint várhatóan 7 párt jut be a görög parlamentbe, mandátumot szerezve: Nea Dimokratia 125 képviselővel, PASOK 40 képviselővel, Plefsi Eleftherias 36 képviselővel, Ellinikí Lýsi 31 képviselővel, Kommounistikó 28 képviselővel, SYRIZA 22 képviselővel és Foní Logikís 18 képviselővel.
A görög parlament (Vouli) 300 képviselőből áll, akiket négyéves ciklusra választanak. Görögország megerősített arányos választási rendszert alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy a mandátumok többségét arányosan osztják el, de a legerősebb párt bizonyos feltételek mellett mandátumbónuszt kap. Ez a bónusz degresszív, és segíti a győztes pártot abban, hogy abszolút többséget szerezzen, stabil egypárti kormányt alakítva. A választók pártlistákra szavaznak, de a jelöltek neve melletti ikszekkel (preferencia szavazatok) befolyásolhatják, hogy kik töltsék be a párt mandátumait.
Ahhoz, hogy egy politikai párt bejusson a görög parlamentbe, országos szinten meg kell haladnia a leadott érvényes szavazatok 3%-os küszöbét. Ez a küszöb egyaránt vonatkozik az önálló pártokra és a pártszövetségekre. Azok a pártok, amelyek e küszöb alatt maradnak, nem vesznek részt a mandátumok elosztásában. A 3%-os küszöb alatti pártokra leadott szavazatokat arányosan szétosztják a bejutott pártok között, ami tovább segíti a parlamenti többség kialakulását.
A görögországi kormányalakítás a stabilitás célját szolgálja. A köztársasági elnök a legtöbb mandátumot szerzett párt vezetőjét bízza meg a kormányalakítással. A bónuszrendszernek köszönhetően Görögországban gyakrabban fordul elő, mint más európai országokban, hogy egy párt önállóan kormányoz. Ha a mandátumok nem elegendőek az abszolút többséghez (300-ból 151 hely), akkor a második és harmadik legerősebb párt kap feltáró megbízást a koalíciós lehetőségek felmérésére. Ha minden kísérlet kudarcba fullad, új választásokat írnak ki, gyakran olyan választási rendszerben, amely a többségi kormányzás kialakulását segíti elő.