Választási mérés – Hollandia: A Verian eredményei (2026. február 23.)

A Verian legfrissebb adatai alapján várhatóan 15 párt jut be a holland parlamentbe: VVD 23 képviselővel, D66 22 képviselővel, PRO 22 képviselővel, PVV 21 képviselővel, CDA 14 képviselővel, JA21 12 képviselővel, FvD 10 képviselővel, SP 5 képviselővel, PvdD 4 képviselővel, 50Plus 3 képviselővel, BBB 3 képviselővel, CU 3 képviselővel, Denk 3 képviselővel, SGP 3 képviselővel és Volt 2 képviselővel.

A Tweede Kamer, a holland parlament közvetlenül választott alsóháza, 150 képviselőből áll. A választások tiszta arányos képviseleti rendszerben, egyetlen országos választókerületben zajlanak. Bár az országot formálisan 20 választókerületre osztják, ezek csupán szervezési célokat szolgálnak; a mandátumokat az országos összesített eredmény alapján osztják el. A választók egy adott jelöltre szavaznak egy pártlistán. Ez a „nyílt listás” rendszer lehetővé teszi, hogy a jelöltek elegendő preferencia szavazattal feljebb kerüljenek a listán, és mandátumot szerezzenek, még akkor is, ha eredetileg hátrébb álltak.

Hollandia Európa legalacsonyabb választási küszöbéről ismert: a Tweede Kamerbe való bejutáshoz egy pártnak mindössze annyi szavazatra van szüksége, amennyi matematikailag egyetlen mandátumhoz szükséges. Ez pontosan az érvényes szavazatok 1/150-ét (kb. 0,67%) jelenti. Nincs mesterséges akadály, mint például a németországi 5%-os küszöb. Ez az extrém alacsony küszöb rendkívül magas politikai sokszínűséget tesz lehetővé, és biztosítja, hogy még a kis érdekképviseleti vagy réspártok (pl. az Állatok Pártja vagy nyugdíjas pártok) is rendszeresen képviseltessék magukat a parlamentben, ugyanakkor erős fragmentációhoz is vezet.

A parlamentben lévő nagyszámú párt (gyakran 15 vagy több) miatt Hollandiában lehetetlen, hogy egyetlen párt elérje a 76 fős többséget. Ezért a három, négy vagy akár öt pártból álló koalíciós kormányok a szabály. Mivel a választási rendszer nem kedvez a stabil kétpárti blokkoknak, a tárgyalások gyakran elhúzódóak és bonyolultak. A közelmúltban (például a 2025-ös választások után) egyre gyakrabban alakultak kisebbségi kormányok vagy „parlamenten kívüli” kabinetek, amelyeknek a céljaik eléréséhez változó többséget kell keresniük a parlamentben.