Horvátország Választási felmérések, pártpreferencia-felmérés és aktuális támogatottság

Horvátországban lassuló gazdasági dinamika érezhető, 2026-ra mintegy 2,6 százalékos növekedési előrejelzéssel. Ezzel párhuzamosan a magas megélhetési költségek, amelyeket a tartósan magas energia- és szolgáltatási árak hajtanak, masszívan terhelik a háztartásokat. Az infláció májusban enyhén 5,2 százalékra csökkent, de továbbra is emelkedett szinten marad. A kormány inflációellenes csomaggal reagál, amely magában foglalja a közszféra béreinek befagyasztását és a nagyobb vállalatokra kivetett extraprofitadót. Azonban külső tényezők, mint a közel-keleti konfliktus, erősítik az energiaárakra nehezedő nyomást, és megnehezítik az infláció megfékezését, ami tovább csökkenti a polgárok vásárlóerejét.

Horvátország összetett migrációs dinamikák között navigál, amelyet szigorított határvédelem és belpolitikai viták jellemeznek. Jelenleg Szlovénia 2026 végéig meghosszabbítja a Horvátországgal szembeni határellenőrzéseit, hogy kezelje a biztonsági kockázatokat, mint például a terrorizmust és az embercsempészetet, ami rávilágít a schengeni övezetben fennálló folyamatos feszültségekre. Ezzel párhuzamosan a horvát parlament módosításokat fogadott el a külföldiekre vonatkozó törvényben, amelyek szigorúbb szabályokat vezetnek be a munkavállaló migránsok számára, beleértve a kötelező nyelvvizsgát a tartózkodási engedélyek meghosszabbításához. Egy további, védelmi törvényről szóló vita a határvédelem és az emberi jogok közötti egyensúlyozásról szól. Ezek az intézkedések, amelyeket nagymértékben befolyásol az EU migrációs és menekültügyi paktuma, Horvátország szerepét hivatottak megerősíteni mint az EU külső határát. A szlovén határ közelében talált halott migránsok tragikus esetei aláhúzzák az illegális útvonalak halálos kockázatait.

Horvátország megerősíti biztonságpolitikai szerepét egyre feszültebb Európában. A sorkatonaság 2025 októberétől történő visszaállítása döntő politikai fordulatot jelent. Ez az intézkedés közvetlen válasz a megváltozott geopolitikai helyzetre, amelyet az ukrajnai háború és a szomszédos Szerbia fegyverkezési fejlesztései – állítólag kínai szuperszonikus rakétarendszer beszerzése – hajtanak. Ezzel Horvátország hangsúlyozza elkötelezettségét a NATO két százalékos védelmi kiadási céljának elérése és saját védelmi képességének erősítése iránt. Ezzel párhuzamosan Zágráb magabiztos külpolitikát folytat, amint azt egy új izraeli nagykövet elutasítása vagy a Montenegróval fennálló diplomáciai feszültségek is mutatják, ami újradefiniálja pozícióját a regionális szövetségekben.

Horvátország politikai tájképét továbbra is tartós intézményi feszültségek jellemzik. Andrej Plenković miniszterelnök és Zoran Milanović elnök közötti visszatérő hatalmi harcok megbénítják a politikai koordinációt, különösen a kül- és biztonságpolitikában. Ezek a konfliktusok aláássák az állami intézményekbe vetett bizalmat, amit korrupciós botrányok és az igazságszolgáltatás kritikája is erősít. A 2026. május 27-i aktuális felmérések azt mutatják, hogy a kormányzó koalíció elveszítené többségét, ami aláhúzza a kormányzati stabilitás törékenységét és tovább kihívja a politikai kultúrát.

Horvátország fejleszti infrastruktúráját: az ország odaítélte történetének legnagyobb vasúti projektjét. Az indiai Afcons Infrastructure nyerte el a 677 millió eurós megbízást a Dugo Selo – Novska közötti 83 kilométeres vasútvonal modernizálására és bővítésére. Ez az EU által társfinanszírozott projekt, amelynek odaítélését 2026. május 11-én jelentették be, a kapcsolódást és a vonatok sebességét akár 160 km/h-ra is növelni kívánja. Ezzel párhuzamosan a kormány magas energiaköltségekkel küzd. Egy 450 millió eurós intézkedéscsomag 2026 szeptemberéig meghosszabbítja az üzemanyagok, az áram és a gáz árplafonját, ami fordulatot jelent a korábbi támogatásmegszüntetési tervekhez képest az ingadozó globális piacok fényében. Hosszú távon Horvátország a nukleáris energiára is támaszkodik: egy törvénytervezet szerint 2040-re 30 százalékra növelnék az atomenergia arányát az ellátás biztonságának garantálása és a kibocsátások csökkentése érdekében.

Horvátország mélyreható demográfiai és társadalmi válsággal küzd. A fiatal generációk alig találnak megfizethető lakhatást; 70 százalékuk nem engedheti meg magának a bérlést vagy a vásárlást. Ez sokakat a szülőktől való függőségbe kényszerít, és táplálja a kivándorlást, miközben a társadalom elöregedése előrehalad. Ugyanakkor a fiatal munkaerő elvándorlása terheli a nyugdíjrendszert. A kormány ugyan engedélyezi a nyugdíjasoknak, hogy fél nyugdíj mellett teljes munkaidőben dolgozzanak, de ez az intézkedés tiltakozásokat vált ki, mivel sokan a túléléshez kénytelenek dolgozni. Az okok a hiányzó szisztematikus lakáspolitika, a nyugdíjrendszerben elmaradt strukturális reformok és a tartósan magas infláció, amelyek veszélyeztetik a generációk közötti társadalmi békét.

Horvátország fiatal lakossága közvetlen pénzügyi könnyebbséget érez: 2026-tól jelentősen emelkednek a diákok adómentes jövedelemhatárai. Azok, akik szülői adókedvezményt vesznek igénybe, akár 4800 eurót is kereshetnek adómentesen, más diákok pedig akár 12 000 eurót is – ez érezhető emelkedés az előző 3360, illetve 10 080 euróhoz képest. Ezzel párhuzamosan a kormány 2026 januártól 6,56 euró nettóra emeli a diákok minimális órabérét, ami 50 centtel több, mint korábban. Ezek az intézkedések közvetlen válaszok az emelkedő megélhetési költségekre, különösen a diákvárosokban robbanásszerűen növekvő bérleti díjakra, ahol Zágrábban az átlagos havi bérleti díjak már elérik a 923 eurót. A kormány ezzel próbálja enyhíteni a fiatalok pénzügyi terheit, és ösztönözni az egész éves foglalkoztatást anélkül, hogy idő előtt be kellene fejezniük munkájukat az adóhatárok túllépésének elkerülése érdekében.

A horvát családok és egyedülálló szülők riasztó lakhatási válsággal küzdenek: átlagos éves jövedelmükből mindössze 1,8-3,9 négyzetméter lakóingatlant engedhetnek meg maguknak. Ezt a nyomasztó megfizethetetlenséget, amelyet a májusi 5,2 százalékos infláció és a 16,9 százalékos energiaár-emelkedés súlyosbít, a kormány legújabb inflációellenes politikája tovább terheli. A májusban bemutatott csomag többek között a szociális juttatások emelésének leállítását irányozza elő, ami tovább növeli a háztartások pénzügyi terheit. Annak ellenére, hogy a Nemzeti Lakásépítési Terv hosszú távon stabilizálni kívánja a bérleti díjakat és jobban kihasználni a lakásállományt, a megfizethető lakhatás hiánya továbbra is akut probléma marad, amely közvetlenül befolyásolja sok család életminőségét.

A 2026 januártól érvényes 2,68 százalékos nyugdíjkiigazítás ellenére majdnem minden ötödik horvátot fenyeget a szegénység. Miközben a kormány eltörli a 70 év felettiek korai nyugdíjazási büntetéseit és 10 százalékkal emeli a rokkantsági nyugdíjakat, a legtöbb idős ember csak marginálisan profitál ebből. Ezek az intézkedések, amelyek a szakemberhiány kezelését célzó nyugdíjreform részét képezik, a lassú nyugdíjfejlesztés és a 19,5 százalékos magas szegénységi kockázat miatt hatástalanok. A 2027-től tervezett nyugdíjadó eltörlése elsősorban a jobban keresőknek segít, míg a nyugdíjasok többsége, akiknek átlagos nyugdíja 689 euró, továbbra is alig jön ki a pénzéből.

Horvátország középosztálya továbbra is küzd a makacs inflációval: 2026 májusában az arány ugyan enyhén 5,2 százalékra csökkent, de még mindig majdnem kétszerese az EU átlagának. Különösen az energia- és szolgáltatási árak hajtják fel az életszínvonalat. A kormány május végén inflációellenes csomaggal reagált. Ez a csomag a költségvetési hiány csökkentését és az infláció év végi két százalékra való leszorítását célozza. Magában foglalja a költségvetési fegyelmet, az adminisztratív árak moratóriumát és a rövid távú bérbeadások adójának emelését. Ez utóbbi sokakat közvetlenül érint, akik a virágzó turisztikai szektorban egészítik ki jövedelmüket. Miközben a bérek nominálisan emelkednek, a magas infláció csökkenti a reálvásárlóerőt, ami érezhetően megterheli a dolgozók mindennapjait.

Horvátország kormánya sokkolja a vállalkozókat egy új, 50%-os adóval a „túlzott haszonkulcsokra”, amely 2026-tól lép életbe az átlag feletti profitmarzzsal rendelkező vállalatok esetében. Ez a rendelet, amely egy átfogó, május végén elfogadott inflációellenes csomag része, az előrejelzett 4,6%-os infláció mérséklését és a gazdaság „túlhevülésének” megakadályozását célozza. Ezzel párhuzamosan egy új turisztikai törvény júniustól szigorítja a nyaralóingatlanokra vonatkozó szabályokat: a magánszállásadóknak mostantól kötelező regisztrációs számmal kell rendelkezniük; a platformok nem listázhatnak ilyen azonosító nélküli ajánlatokat. Ezek az intézkedések fokozott megfelelésre és digitalizációs beruházásokra kényszerítik az önálló vállalkozókat és tulajdonosokat, miközben érezhetően növelik az üzemeltetési költségeket és a szabályozási nyomást.

A horvát bíróságok az elmúlt hetekben ismételten megerősítették az LMBTQ+ családok jogait: 2026 májusában a bírák az „Dugine obitelji” (szivárványcsaládok) diszkriminációja ellen ítéltek az Ordo Iuris alapítvány ellen, és megtiltották a diszkriminatív tartalmak további közzétételét. Már áprilisban egy közigazgatási bíróság megerősítette a meleg párok örökbefogadási jogát, ezzel véget vetve a minisztériumi blokádoknak, és végrehajtva a már 2022-ben legalizált közös örökbefogadást. Ezek az ítéletek utat nyitnak a nagyobb egyenlőség felé, annak ellenére, hogy a házasság alkotmányos definíciója 2013-as népszavazás óta kizárólag férfi és nő közötti kötelékként szerepel.

Horvátország jelentősen átdolgozta külföldiekre vonatkozó törvényét, és drasztikusan szigorítja a külföldi munkaerőt foglalkoztató munkáltatók feltételeit. A cégeknek mostantól tizenkét hónapos pénzügyi tevékenységet kell igazolniuk, és meg kell felelniük a minimális szálláshely-szabványoknak. Ugyanakkor a bevándorlók és expatok hat hónap után nagyobb rugalmasságot élveznek a munkahelyváltás terén, de kötelező horvát nyelvvizsgán kell átesniük. Ez a mélyreható reform, amelyet április végén fogadtak el, a súlyos munkaerőhiányra, a visszaélések megakadályozására és a nemzeti jogszabályoknak a 2026 júniusában hatályba lépő EU migrációs és menekültügyi paktumhoz való igazítására reagál.