Promocija PLUS
RTL
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
RTL
1300 megkérdezett
A következő Parlamenti választás Horvátországban: várhatóan 2028-ben kerül megrendezésre.
A Promocija PLUS becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 50,3%-át szereznék meg.
A Promocija PLUS legfrissebb horvátországi pártpreferencia-felmérése szerint HDZ áll az élen 30,8%-kal. Mögötte SDP: 19,1%-kal, Možemo!: 11,3%-kal, DP: 9,7%-kal, Most: 9,5%-kal, Centar: 2,3%-kal, RF: 2,1%-kal, Fokus: 1,7%-kal, HSS: 1,6%-kal, HNS: 1,5%-kal, Hrvatski suverenisti: 1,4%-kal, IDS: 1,4%-kal, HSU: 1,2%-kal és SD: 1,2%-kal sorakoznak. Egyéb pártok a szavazatok 5,2%-át érik el.
A Promocija PLUS a PolitPro pontszámban 100-ból 11 pontot ért el.
Átlagosan a Promocija PLUS felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 7,4 százalékponttal térnek el.
A felmérések 47%-ában a Promocija PLUS magasabbra értékeli a SDP eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 44%-ában a Promocija PLUS alacsonyabbra értékeli a DP eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 28%-ában a Promocija PLUS alacsonyabbra értékeli a HDZ eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 38%-ában a Promocija PLUS alacsonyabbra értékeli a HSU eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 70%-ában a Promocija PLUS alacsonyabbra értékeli a Možemo! eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A horvátországi választáshoz tartozó bejutási küszöb 5%-nál van.
A választási felmérések nem jóslatok, hanem pillanatfelvételek statisztikai ingadozásokkal. A valósághű kép eléréséhez naponta 100 000 választási kimenetelt szimulálunk a PolitPro választási trendjei alapján, az úgynevezett „Monte-Carlo-módszerrel”. Figyelembe vesszük a tipikus szavazói vándorlásokat és a politikai trendeket. Algoritmusunk számos forgatókönyvet tesztel – a táboron belüli kisebb elmozdulásoktól a politikai meglepetésekig –, hogy meghatározza a pártok és koalíciók tényleges esélyeit a sikerre.
A Promocija PLUS legfrissebb adatai szerint várhatóan 5 párt jut be a Saborba, mandátumot szerezve: HDZ 58 képviselővel, SDP 36 képviselővel, Možemo! 21 képviselővel, DP 18 képviselővel és Most 18 képviselővel.
A horvát parlament (Sabor) 151 képviselőből áll, akiket kombinált arányos választási rendszerben választanak. Az ország tíz földrajzi választókerületre oszlik, ahol egyenként 14 mandátumot osztanak ki. Emellett két speciális választókerület is létezik: az egyik három helyet biztosít a horvát diaszpóra (Horvátországban nem lakó választók) számára, míg a másik nyolc helyet a nemzeti kisebbségek képviselőinek tartják fenn. A választók pártlistákra szavaznak, de preferenciális szavazattal befolyásolhatják egy adott jelölt kiválasztását a listán belül.
Horvátországban a parlamentbe jutáshoz 5%-os bejutási küszöb van érvényben az egyes választókerületek szintjén. Mivel a szavazatokat nem összesítik országosan, a pártoknak vagy koalícióknak külön-külön kell átlépniük ezt az akadályt mind a tíz földrajzi választókerületben, hogy részt vehessenek a D'Hondt-módszer szerinti mandátumelosztásban. Kivételt képeznek a nemzeti kisebbségek mandátumai, amelyeket többségi elv alapján osztanak ki egy speciális, országos választókerületben. Ez a struktúra gyakran kedvez a regionálisan erős pártoknak, és stabilizálja a kisebbségek képviseletét a Saborban.
A horvátországi kormányalakításhoz abszolút többségre van szükség, legalább 76 mandátumra a Sabor 151 helyéből. Mivel a választási rendszer gyakran ahhoz vezet, hogy egyetlen párt sem éri el önállóan ezt a többséget, a koalíciók a megszokottak. A választások után a köztársasági elnök konzultációkat folytat a pártokkal, és azt a személyt bízza meg a kormányalakítással, aki hitelt érdemlően igazolni tudja, hogy parlamenti többség támogatását élvezi. Gyakran döntő tényező a nemzeti kisebbségek nyolc képviselője, akik gyakran a mérleg nyelvét jelentik a stabil kormánykoalíciók kialakításában.