Felfelé ívelő trendben: Framsóknarflokkurinn
+1,1 növekedés az elmúlt 30 napban
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
+1,1 növekedés az elmúlt 30 napban
-2,5 veszteség az elmúlt 30 napban
A következő Izlandi parlamenti választás: várhatóan 2029-ben kerül megrendezésre.
A jelenlegi választási trend alapján a kormánypártok Izlandon a mandátumok 52,4%-át szereznék meg.
Az izlandi választáshoz kapcsolódó PolitPro trendet jelenleg a Samfylkingin vezeti 28,7%-kal. Őket követi a Miðflokkurinn: 19,9%-kal, Sjálfstæðisflokkurinn: 16,8%-kal, Viðreisn: 12%-kal, Framsóknarflokkurinn: 6,5%-kal, Flokkur fólksins: 5,9%-kal, V: 3,9%-kal, Píratar: 3,5%-kal és Sósíalistaflokkur Íslands: 2,6%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 0,2%-át érik el.
A jelenlegi kormánypártok Izland területén a legfrissebb trendek alapján magabiztosan, a mandátumok 52,4%-ával őriznék meg többségüket. Így a Samfylkingin, Viðreisn és Flokkur fólksins szövetsége továbbra is szilárd parlamenti háttérrel rendelkezik a stabil kormányzáshoz.
A PolitPro választási trend több, mint egy egyszerű pillanatkép. Az összes releváns közvélemény-kutató intézet adatát egy súlyozott átlagba összesítjük az izlandi választásra vonatkozóan. Mivel a klasszikus „kire szavazna most vasárnap?” típusú kérdések módszertani okokból ingadozhatnak, trendünk statisztikailag megbízhatóbb alapot nyújt: kiszűri a rövid távú kiugrásokat, és láthatóvá teszi a valódi politikai dinamikát.
Több adatforrás kombinálásával minimalizáljuk a véletlenszerű hatások kockázatát. Minden mérés hordoz egy statisztikai hibahatárt (többnyire 1,5% és 3% között). Az Izlandra vonatkozó elemzésünk pontosan megmutatja, hogy egy párt erősödése tartós folyamat-e, vagy csupán egyetlen intézet mérési pontatlanságáról van szó.
A számítás transzparens matematikai modellen alapul: a frissebb mérések nagyobb súlyt kapnak, mint a régebbiek. Emellett figyelembe vesszük az intézetek korábbi előrejelzési pontosságát is a módszertani torzítások kompenzálására. Az eredmény egy érvényes trendvonal, amely pontosan tükrözi Izland pártrendszerének állapotát.
Az izlandi választáshoz tartozó bejutási küszöb 4%.
A választási trend alapján 6 párt jutna be az izlandi parlamentbe: Samfylkingin 21 képviselővel, Miðflokkurinn 14 képviselővel, Sjálfstæðisflokkurinn 12 képviselővel, Viðreisn 8 képviselővel, Framsóknarflokkurinn 4 képviselővel és Flokkur fólksins 4 képviselővel.
Az izlandi parlament, az Althing (Alþingi), 63 képviselőből áll, akiket négyéves mandátumra választanak. Izland hat választókerületre oszlik. A választási rendszer arányos, ahol 54 mandátumot közvetlenül a választókerületekben osztanak ki. A fennmaradó 9 hely kompenzációs mandátumként szolgál, biztosítva, hogy az országos mandátumelosztás a lehető legpontosabban tükrözze a pártok teljes szavazatarányát. A csekély népességszám ellenére a rendszer úgy van kialakítva, hogy mind a fővárosi régió, mind a vidéki területek méltányosan képviselve legyenek.
Az Izlandon érvényes országos 5%-os választási küszöb a 9 kompenzációs mandátum elosztásában való részvételhez szükséges. A pártoknak át kell lépniük ezt az akadályt, hogy profitálhassanak az országos szintű arányos korrekcióból. Elméletileg egy párt úgy is bejuthat az Althingbe, hogy megnyer egy közvetlen mandátumot a hat választókerület egyikében, anélkül, hogy országosan elérné az 5%-os küszöböt. A gyakorlatban azonban az 5%-os szabály biztosítja a pártrendszer konszolidációját és megakadályozza a parlament túlzott fragmentálódását.
Mivel az izlandi választási rendszer erősen súlyozza az arányosságot, ritkán ér el egyetlen párt abszolút többséget. Ezért a két-három pártból álló koalíciós kormányok a megszokottak. A választások után Izland elnöke tárgyalásokat folytat a pártvezetőkkel, és általában a legerősebb párt elnökének adja a kormányalakítási megbízást. Izland politikai kultúráját a pragmatizmus jellemzi, ahol a koalíciók gyakran ideológiai határokon átívelően jönnek létre, hogy stabil többséget biztosítsanak a gazdasági és ökológiai kihívások kezeléséhez.
Az intézetekre vonatkozó PolitPro Score-ban a közvélemény-kutató intézetek megbízhatóságát értékeljük, a választásokon mutatott pontosságuk és a választási trendtől való eltérésük alapján. A pártok értékeinek a választási trendtől való jelentős eltérései pontlevonással járnak, mivel ezek pártok előnyben részesítésére vagy hátrányos megkülönböztetésére utalhatnak. A Score maximális értéke 100.
Vannak szabad választások, független intézmények és széleskörű politikai jogok.
Izland a PolitPro Demokrácia Pontszámában 79 pontot ér el a 100-ból.
Az elmúlt 10 évben a demokrácia pontszáma stabil maradt.
Értékeli, hogy Izlandon mennyire erősen védett a hatalmi ágak szétválasztása, a független bíróságok és az alapvető jogok.
Értékeli, hogy Izlandon a választások szabadok, tisztességesek és nyíltak-e, és a kormány valóban választott-e.
Értékeli, hogy az izlandi politikai döntések érveken és nyilvános vitán alapulnak-e.
Értékeli, hogy Izlandon minden állampolgár egyenlő mértékben részt vesz-e, származástól, jövedelemtől vagy iskolai végzettségtől függetlenül.
Megmutatja, hogy Izlandon a lakosság mennyire erősen gyakorol befolyást pártokon, egyesületeken vagy csoportokon keresztül.
A PolitPro Demokrácia Pontszám a demokrácia különböző aspektusait értékeli a Varieties of Democracy (V-Dem) projekt tudományos adatai alapján. Ezt a nemzetközi kutatási projektet a Göteborgi Egyetem (Svédország) és a Notre Dame Egyetem (USA) vezeti. Több mint 3500 szakértő értékeli országaik demokratikus minőségét szabványosított kritériumok szerint. A PolitPro kombinálja és bővíti ezeket az adatokat, hogy érthető és összehasonlítható módon mutassa be őket. A pontszám 0 és 100 pont között mozog.
A parlament választja a kormányt, az elnöknek általában csak reprezentatív feladatai vannak.
Nincs elérhető információ.
A hivatalos végeredmény kihirdetése után az Althing összeül első ülésére, hogy megválassza a házelnököt és a bizottsági tagokat. Izlandon a kormányalakítás során nem kötelező formális bizalmi szavazás; ehelyett a kormányt az elnök nevezi ki, amint létrejön egy stabil koalíció. Különlegesség a végrehajtó és a törvényhozó hatalom közötti szoros kapcsolat: a kormánytagok általában aktív parlamenti tagok maradnak. Az Althingben folyó politikai munka nagyon személyes légkörben zajlik, ami a parlament kis méretének köszönhető.
Választójoggal rendelkezik minden 18 éven felüli izlandi állampolgár. Izlandon hagyományosan nagyon magas a választási részvétel, gyakran meghaladja a 80%-ot, ami aláhúzza az ország erős demokratikus hagyományait. Jellegzetes vonás a levélszavazás lehetősége a távoli területeken vagy külföldön élő polgárok számára. Az izlandi választópolgárok rendkívül politikailag aktívnak számítanak, és érzékenyen reagálnak olyan témákra, mint a halászati jogok, a környezetvédelem és a gazdasági szuverenitás. A választói magatartás regionális különbségei elsősorban a városi Reykjavík és a vidéki tengerparti régiók között mutatkoznak meg.
Európa és Észak-Amerika közötti katonai védelmi szövetség.
Európai szervezet a béke, biztonság és emberi jogok előmozdítására.
Gazdagabb országok szövetsége a gazdasági és fejlesztési együttműködés céljából.
A következő Izlandi parlamenti választás: várhatóan 2029-ben kerül megrendezésre. Addig is az aktuális választási felmérések a legfontosabb barométerként szolgálnak a politikai hangulat mérésére Izland-ban.
A Göteborgi Egyetem kutatási adatai a demokrácia témakörében. Független politikai szakértők a világ minden tájáról tudományos kritériumok alapján értékelik a politikai rendszereket.V-Dem – Varieties of Democracy
Coppedge, Michael, John Gerring, Carl Henrik Knutsen, Staffan I. Lindberg, Jan Teorell, David Altman, Fabio Angiolillo, Michael Bernhard, Agnes Cornell, M. Steven Fish, Linnea Fox, Lisa Gastaldi, Haakon Gjerløw, Adam Glynn, Ana Good God, Sandra Grahn, Allen Hicken, Katrin Kinzelbach, Joshua Krusell, Kyle L. Marquardt, Kelly McMann, Valeriya Mechkova, Juraj Medzihorsky, Natalia Natsika, Anja Neundorf, Pamela Paxton, Daniel Pemstein, Johannes von Römer, Brigitte Seim, Rachel Sigman, Svend-Erik Skaaning, Jeffrey Staton, Aksel Sundström, Marcus Tannenberg, Eitan Tzelgov, Yi-ting Wang, Felix Wiebrecht, Tore Wig, Steven Wilson and Daniel Ziblatt. 2025. "V-Dem 2025 Dataset v15" Varieties of Democracy (V-Dem) Project.
A Göteborgi Egyetem kutatási projektje. Nemzetközi politológusok egységes kritériumok alapján értékelik a pártok politikai alapállását világszerte.V-Party – Parties of the World Dataset
Staffan I. Lindberg, Nils D¨upont, Masaaki Higashijima, Yaman Berker Kavasoglu, Kyle L. Marquardt, Michael Bernhard, Holger D¨oring, Allen Hicken, Melis Laebens, Juraj Medzihorsky, Anja Neundorf, Ora John Reuter, Saskia Ruth–Lovell, Keith R. Weghorst, Nina Wiesehomeier, Joseph Wright, Nazifa Alizada, Paul Bederke, Lisa Gastaldi, Sandra Grahn, Garry Hindle, Nina Ilchenko, Johannes von Römer, Steven Wilson, Daniel Pemstein, Brigitte Seim. 2022. Varieties of Party Identity and Organization (V–Party) Dataset V2. Varieties of Democracy (V–Dem) Project.
A Brémai Egyetem hosszú távú kutatási adatai. Dokumentálja a pártokat és kormányokat a politikai összehasonlításokhoz.ParlGov – Parliamentary Democracy Data
Döring, Holger and Philip Manow. 2024. Parliaments and governments database (ParlGov): Information on parties, elections and cabinets in established democracies.
Európa legfontosabb szakértői felmérése a pártálláspontokról. Több mint 400 politikatudós különböző országokból dokumentálja a pártok álláspontjait tudományos kritériumok alapján.CHES – Chapel Hill Szakértői Felmérés
Rovny, Jan, Ryan Bakker, Liesbet Hooghe, Seth Jolly, Gary Marks, Jonathan Polk, Marco Steenbergen, and Milada Vachudova. “25 Years of Political Party Positions in Europe: The Chapel Hill Expert Survey, 1999-2024,”