A jelenlegi kormánynak nincs parlamenti többsége
A jelenlegi választási trend alapján a kormánypártok Izlandon a mandátumok 44,4%-át szereznék meg.
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
A jelenlegi választási trend alapján a kormánypártok Izlandon a mandátumok 44,4%-át szereznék meg.
+4,6 növekedés az elmúlt 90 napban
-4,0 veszteség az elmúlt 90 napban
A következő Izlandi parlamenti választás: várhatóan 2029-ben kerül megrendezésre.
Kapd meg a legfrissebb választási felméréseket és politikai trendeket közvetlenül a Google keresési találatai között.
Az izlandi választáshoz kapcsolódó PolitPro trendet jelenleg a Samfylkingin vezeti 25,8%-kal. Őket követi a Sjálfstæðisflokkurinn: 24,6%-kal, Miðflokkurinn: 14,8%-kal, Viðreisn: 11,7%-kal, Framsóknarflokkurinn: 6%-kal, Vinstri græn: 5%-kal, Flokkur fólksins: 4,8%-kal, Sósíalistaflokkur Íslands: 4,1%-kal és Píratar: 3%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 0,2%-át érik el.
A jelenlegi kormánykoalíció Izland területén jelenleg csak a mandátumok 44,4%-át szerezné meg, így elveszítené kormányzati többségét. Ez a politikai erőviszonyok jelentős eltolódását jelzi: a Samfylkingin, Viðreisn és Flokkur fólksins alkotta szövetség a jelenlegi állás szerint nem tudná folytatni a kormányzást.
A PolitPro választási trend több, mint egy egyszerű pillanatkép. Az összes releváns közvélemény-kutató intézet adatát egy súlyozott átlagba összesítjük az izlandi választásra vonatkozóan. Mivel a klasszikus „kire szavazna most vasárnap?” típusú kérdések módszertani okokból ingadozhatnak, trendünk statisztikailag megbízhatóbb alapot nyújt: kiszűri a rövid távú kiugrásokat, és láthatóvá teszi a valódi politikai dinamikát.
Több adatforrás kombinálásával minimalizáljuk a véletlenszerű hatások kockázatát. Minden mérés hordoz egy statisztikai hibahatárt (többnyire 1,5% és 3% között). Az Izlandra vonatkozó elemzésünk pontosan megmutatja, hogy egy párt erősödése tartós folyamat-e, vagy csupán egyetlen intézet mérési pontatlanságáról van szó.
A számítás transzparens matematikai modellen alapul: a frissebb mérések nagyobb súlyt kapnak, mint a régebbiek. Emellett figyelembe vesszük az intézetek korábbi előrejelzési pontosságát is a módszertani torzítások kompenzálására. Az eredmény egy érvényes trendvonal, amely pontosan tükrözi Izland pártrendszerének állapotát.
Az izlandi választáshoz tartozó bejutási küszöb 4%.
A választási felmérések nem jóslatok, hanem pillanatfelvételek statisztikai ingadozásokkal. A valósághű kép eléréséhez naponta 100 000 választási kimenetelt szimulálunk a PolitPro választási trendjei alapján, az úgynevezett „Monte-Carlo-módszerrel”. Figyelembe vesszük a tipikus szavazói vándorlásokat és a politikai trendeket. Algoritmusunk számos forgatókönyvet tesztel – a táboron belüli kisebb elmozdulásoktól a politikai meglepetésekig –, hogy meghatározza a pártok és koalíciók tényleges esélyeit a sikerre.
A választási trend alapján 8 párt jutna be az izlandi parlamentbe: Samfylkingin 17 képviselővel, Sjálfstæðisflokkurinn 16 képviselővel, Miðflokkurinn 10 képviselővel, Viðreisn 8 képviselővel, Framsóknarflokkurinn 4 képviselővel, Vinstri græn 3 képviselővel, Flokkur fólksins 3 képviselővel és Sósíalistaflokkur Íslands 2 képviselővel.
Az izlandi parlament, az Althing (Alþingi), 63 képviselőből áll, akiket négyéves mandátumra választanak. Izland hat választókerületre oszlik. A választási rendszer arányos, ahol 54 mandátumot közvetlenül a választókerületekben osztanak ki. A fennmaradó 9 hely kompenzációs mandátumként szolgál, biztosítva, hogy az országos mandátumelosztás a lehető legpontosabban tükrözze a pártok teljes szavazatarányát. A csekély népességszám ellenére a rendszer úgy van kialakítva, hogy mind a fővárosi régió, mind a vidéki területek méltányosan képviselve legyenek.
Az Izlandon érvényes országos 5%-os választási küszöb a 9 kompenzációs mandátum elosztásában való részvételhez szükséges. A pártoknak át kell lépniük ezt az akadályt, hogy profitálhassanak az országos szintű arányos korrekcióból. Elméletileg egy párt úgy is bejuthat az Althingbe, hogy megnyer egy közvetlen mandátumot a hat választókerület egyikében, anélkül, hogy országosan elérné az 5%-os küszöböt. A gyakorlatban azonban az 5%-os szabály biztosítja a pártrendszer konszolidációját és megakadályozza a parlament túlzott fragmentálódását.
Mivel az izlandi választási rendszer erősen súlyozza az arányosságot, ritkán ér el egyetlen párt abszolút többséget. Ezért a két-három pártból álló koalíciós kormányok a megszokottak. A választások után Izland elnöke tárgyalásokat folytat a pártvezetőkkel, és általában a legerősebb párt elnökének adja a kormányalakítási megbízást. Izland politikai kultúráját a pragmatizmus jellemzi, ahol a koalíciók gyakran ideológiai határokon átívelően jönnek létre, hogy stabil többséget biztosítsanak a gazdasági és ökológiai kihívások kezeléséhez.
Izland az egekbe szökő megélhetési költségekkel és a makacsul magas inflációval küzd. Jelenleg a világ legdrágább országának számít, megelőzve Svájcot....
Izland szigorítja migrációs és határpolitikáját. Jelenleg egy új vízumtörvény modernizálja a schengeni szabályokat, beleértve a fix díjakat és a 180...
Izland geopolitikai tájképe alapvető változáson megy keresztül. Az ország, amely hosszú ideig távol állt az EU-tól, most közelebb kerül Európához,...
Izland politikai tájképe jelenleg szakítópróbát él át: augusztus 29-én a polgárok népszavazáson döntenek arról, hogy újraindítsák-e az Európai Unióval folytatott...
Izland, a zöld energia úttörője, akut infrastrukturális és klímavita elé néz. A kormány megerősíti a mobilhálózatot Látrabjargban az augusztusi napfogyatkozás...
Izland a társadalmi béke generációkon átívelő biztosításával küzd, miközben a nyugdíjreformok felkorbácsolják a közvitát. Jelenleg a nemzeti nyugdíjalap-szövetség, a Lífeyrismál...
Az izlandi fiatalok lakhatási válsággal néznek szembe: egy egyedülálló szobás lakás átlagos bérleti díja Reykjavíkban közel 300 000 ISK-t (körülbelül...
Reykjavík családjai fellélegezhetnek: 2026 februárjától a városvezetés heti 36 óra ingyenes óvodai ellátást biztosít. Ez a széles körű reform több...
Az izlandi nyugdíjalapok reálhozama 2025-ben 2,6%-ra zuhant, ami drasztikus visszaesés az előző évi 6,7%-hoz képest. Ez a fejlemény növeli a...
Izland lakossága a megélhetési költségekkel küzd, amelyek 84 százalékkal haladják meg az európai átlagot – ez az érték az elmúlt...
Az Izlandi Központi Bank májusban 7,75%-ra emelte az alapkamatot. Ez az agresszív intézkedés a májusi, makacsul magas, 5,1%-os infláció letörésére...
Izland megerősíti hírnevét az LMBTQ+ jogok úttörőjeként, és 2026-ban ismét a harmadik helyen végzett az ILGA-Europe Szivárvány Térképén. Ennek az...
Izland igazságügyi minisztere felülvizsgálatot kezdeményezett az állampolgársági szabályokkal kapcsolatban, miután az elmúlt öt évben 290%-kal nőtt a kérelmek száma. Ez...
Az intézetekre vonatkozó PolitPro Score-ban a közvélemény-kutató intézetek megbízhatóságát értékeljük, a választásokon mutatott pontosságuk és a választási trendtől való eltérésük alapján. A pártok értékeinek a választási trendtől való jelentős eltérései pontlevonással járnak, mivel ezek pártok előnyben részesítésére vagy hátrányos megkülönböztetésére utalhatnak. A Score maximális értéke 100.
Vannak szabad választások, független intézmények és széleskörű politikai jogok.
Izland a PolitPro Demokrácia Pontszámában 75 pontot ér el a 100-ból.
Az elmúlt 10 évben a demokrácia mutatója némileg romlott.
A PolitPro Demokrácia Pontszám a demokrácia különböző aspektusait értékeli a Varieties of Democracy (V-Dem) projekt tudományos adatai alapján. Ezt a nemzetközi kutatási projektet a Göteborgi Egyetem (Svédország) és a Notre Dame Egyetem (USA) vezeti. Több mint 3500 szakértő értékeli országaik demokratikus minőségét szabványosított kritériumok szerint. A PolitPro kombinálja és bővíti ezeket az adatokat, hogy érthető és összehasonlítható módon mutassa be őket. A pontszám 0 és 100 pont között mozog.
A parlament választja a kormányt, az elnöknek általában csak reprezentatív feladatai vannak.
A választást egyetlen fordulóban döntik el.
Az Althing az hivatalos végeredmény kihirdetése után tartja első ülését, ahol megválasztják a házelnököt és a bizottsági tagokat. Izlandon a kormányalakítás során nem kötelező a formális bizalmi szavazás; ehelyett az elnök nevezi ki a kormányt, amint egy stabil koalíció létrejön. Különlegesség a végrehajtó és a törvényhozó hatalom közötti szoros kapcsolat: a kormánytagok általában aktív parlamenti képviselők maradnak. Az Althingben a politikai munka rendkívül személyes légkörben zajlik, ami a parlament kis létszámának köszönhető.
Minden 18. életévét betöltött izlandi állampolgár jogosult a választásokon való részvételre. Izlandon hagyományosan nagyon magas a választási részvétel, gyakran 80% feletti, ami aláhúzza az ország erős demokratikus hagyományait. Jellegzetes vonás a távoli területeken vagy külföldön élő polgárok számára biztosított levélszavazás lehetősége. Az izlandi választópolgárok rendkívül politizáltnak számítanak, és érzékenyen reagálnak olyan témákra, mint a halászati jogok, a környezetvédelem és a gazdasági szuverenitás. A választói magatartás regionális különbségei elsősorban a városi Reykjavík és a vidéki tengerparti régiók között mutatkoznak meg.
Európa és Észak-Amerika közötti katonai védelmi szövetség.
Európai szervezet a béke, biztonság és emberi jogok előmozdítására.
Gazdagabb országok szövetsége a gazdasági és fejlesztési együttműködés céljából.
A következő Izlandi parlamenti választás: várhatóan 2029-ben kerül megrendezésre. Addig is az aktuális választási felmérések a legfontosabb barométerként szolgálnak a politikai hangulat mérésére Izland-ban.
A Göteborgi Egyetem kutatási adatai a demokrácia témakörében. Független politikai szakértők a világ minden tájáról tudományos kritériumok alapján értékelik a politikai rendszereket.V-Dem – Varieties of Democracy
Coppedge, Michael, John Gerring, Carl Henrik Knutsen, Staffan I. Lindberg, Jan Teorell, David Altman, Fabio Angiolillo, Michael Bernhard, Agnes Cornell, M. Steven Fish, Linnea Fox, Lisa Gastaldi, Haakon Gjerløw, Adam Glynn, Ana Good God, Allen Hicken, Katrin Kinzelbach, Kyle L. Marquardt, Kelly McMann, Valeriya Mechkova, Anja Neundorf, Pamela Paxton, Daniel Pemstein, Josefine Pernes, Johannes von Römer, Brigitte Seim, Rachel Sigman, Svend-Erik Skaaning, Jeffrey Staton, Aksel Sundström, Marcus Tannenberg, Eitan Tzelgov, Yi-ting Wang, Tore Wig, and Daniel Ziblatt. 2026. "V-Dem Codebook v16" Varieties of Democracy (V-Dem) Project.
A Göteborgi Egyetem kutatási projektje. Nemzetközi politológusok egységes kritériumok alapján értékelik a pártok politikai alapállását világszerte.V-Party – Parties of the World Dataset
Staffan I. Lindberg, Nils D¨upont, Masaaki Higashijima, Yaman Berker Kavasoglu, Kyle L. Marquardt, Michael Bernhard, Holger D¨oring, Allen Hicken, Melis Laebens, Juraj Medzihorsky, Anja Neundorf, Ora John Reuter, Saskia Ruth–Lovell, Keith R. Weghorst, Nina Wiesehomeier, Joseph Wright, Nazifa Alizada, Paul Bederke, Lisa Gastaldi, Sandra Grahn, Garry Hindle, Nina Ilchenko, Johannes von Römer, Steven Wilson, Daniel Pemstein, Brigitte Seim. 2022. Varieties of Party Identity and Organization (V–Party) Dataset V2. Varieties of Democracy (V–Dem) Project.
A Brémai Egyetem hosszú távú kutatási adatai. Dokumentálja a pártokat és kormányokat a politikai összehasonlításokhoz.ParlGov – Parliamentary Democracy Data
Döring, Holger and Philip Manow. 2024. Parliaments and governments database (ParlGov): Information on parties, elections and cabinets in established democracies.
Európa legfontosabb szakértői felmérése a pártálláspontokról. Több mint 400 politikatudós különböző országokból dokumentálja a pártok álláspontjait tudományos kritériumok alapján.CHES – Chapel Hill Szakértői Felmérés
Rovny, Jan, Ryan Bakker, Liesbet Hooghe, Seth Jolly, Gary Marks, Jonathan Polk, Marco Steenbergen, and Milada Vachudova. “25 Years of Political Party Positions in Europe: The Chapel Hill Expert Survey, 1999-2024,”