Prósent
N/A
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
N/A
1950 megkérdezett
A következő Izlandi parlamenti választás: várhatóan 2029-ben kerül megrendezésre.
A Prósent becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 55,6%-át szereznék meg.
A Prósent által készített, Izlandra vonatkozó pártpreferencia-felmérésben Samfylkingin vezet 30,1%-kal. Őket követik Miðflokkurinn: 19,6%-kal, Sjálfstæðisflokkurinn: 13,7%-kal, Viðreisn: 13,5%-kal, Flokkur fólksins: 7,7%-kal, Framsóknarflokkurinn: 5,9%-kal, Píratar: 3,6%-kal, Vinstri græn: 3,3%-kal, Sósíalistaflokkur Íslands: 2,4%-kal és L-listinn: 0,2%-kal.
A Prósent a PolitPro pontszámban 100-ból 57 pontot ért el.
Átlagosan a Prósent felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 2,6 százalékponttal térnek el.
A felmérések 42%-ában a Prósent magasabbra értékeli a Flokkur fólksins eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 33%-ában a Prósent magasabbra értékeli a Píratar eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 25%-ában a Prósent magasabbra értékeli a Samfylkingin eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 33%-ában a Prósent magasabbra értékeli a Sósíalistaflokkur Íslands eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 50%-ában a Prósent magasabbra értékeli a Viðreisn eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 25%-ában a Prósent alacsonyabbra értékeli a Framsóknarflokkurinn eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 33%-ában a Prósent alacsonyabbra értékeli a Samfylkingin eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 50%-ában a Prósent alacsonyabbra értékeli a Sjálfstæðisflokkurinn eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 36%-ában a Prósent alacsonyabbra értékeli a Vinstri græn eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
Az izlandi választáshoz tartozó bejutási küszöb 4%.
A választási felmérések nem jóslatok, hanem pillanatfelvételek statisztikai ingadozásokkal. A valósághű kép eléréséhez naponta 100 000 választási kimenetelt szimulálunk a PolitPro választási trendjei alapján, az úgynevezett „Monte-Carlo-módszerrel”. Figyelembe vesszük a tipikus szavazói vándorlásokat és a politikai trendeket. Algoritmusunk számos forgatókönyvet tesztel – a táboron belüli kisebb elmozdulásoktól a politikai meglepetésekig –, hogy meghatározza a pártok és koalíciók tényleges esélyeit a sikerre.
A Prósent legfrissebb adatai szerint várhatóan 6 párt jut be az izlandi parlamentbe: Samfylkingin 21 képviselővel, Miðflokkurinn 14 képviselővel, Sjálfstæðisflokkurinn 10 képviselővel, Viðreisn 9 képviselővel, Flokkur fólksins 5 képviselővel és Framsóknarflokkurinn 4 képviselővel.
Az izlandi parlament, az Althing (Alþingi), 63 képviselőből áll, akiket négyéves mandátumra választanak. Izland hat választókerületre oszlik. A választási rendszer arányos, ahol 54 mandátumot közvetlenül a választókerületekben osztanak ki. A fennmaradó 9 hely kompenzációs mandátumként szolgál, biztosítva, hogy az országos mandátumelosztás a lehető legpontosabban tükrözze a pártok teljes szavazatarányát. A csekély népességszám ellenére a rendszer úgy van kialakítva, hogy mind a fővárosi régió, mind a vidéki területek méltányosan képviselve legyenek.
Az Izlandon érvényes országos 5%-os választási küszöb a 9 kompenzációs mandátum elosztásában való részvételhez szükséges. A pártoknak át kell lépniük ezt az akadályt, hogy profitálhassanak az országos szintű arányos korrekcióból. Elméletileg egy párt úgy is bejuthat az Althingbe, hogy megnyer egy közvetlen mandátumot a hat választókerület egyikében, anélkül, hogy országosan elérné az 5%-os küszöböt. A gyakorlatban azonban az 5%-os szabály biztosítja a pártrendszer konszolidációját és megakadályozza a parlament túlzott fragmentálódását.
Mivel az izlandi választási rendszer erősen súlyozza az arányosságot, ritkán ér el egyetlen párt abszolút többséget. Ezért a két-három pártból álló koalíciós kormányok a megszokottak. A választások után Izland elnöke tárgyalásokat folytat a pártvezetőkkel, és általában a legerősebb párt elnökének adja a kormányalakítási megbízást. Izland politikai kultúráját a pragmatizmus jellemzi, ahol a koalíciók gyakran ideológiai határokon átívelően jönnek létre, hogy stabil többséget biztosítsanak a gazdasági és ökológiai kihívások kezeléséhez.