IBRiS
Radio ZET
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
Radio ZET
1100 megkérdezett
A következő Lengyelország parlamenti választása -ben: várhatóan 2027-ben kerül megrendezésre.
A IBRiS becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 54,6%-át szereznék meg.
A 2022. május 4.-i, IBRiS által végzett friss felmérés szerint a lengyel választásokon PiS áll az élen 39,9%-kal. Mögötte KO: 29,3%-kal, Lewica: 10%-kal, PL2050: 9,6%-kal, PSL: 5,7%-kal és Kon: 5,6%-kal sorakoznak.
A IBRiS a PolitPro pontszámban 100-ból 63 pontot ért el.
Átlagosan a IBRiS felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 2,2 százalékponttal térnek el.
A felmérések 33%-ában a IBRiS magasabbra értékeli a KO eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 35%-ában a IBRiS magasabbra értékeli a Lewica eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 53%-ában a IBRiS magasabbra értékeli a PiS eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 55%-ában a IBRiS magasabbra értékeli a PSL eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 22%-ában a IBRiS alacsonyabbra értékeli a KKP eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 26%-ában a IBRiS alacsonyabbra értékeli a KO eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 30%-ában a IBRiS alacsonyabbra értékeli a Kon eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 23%-ában a IBRiS alacsonyabbra értékeli a PiS eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 39%-ában a IBRiS alacsonyabbra értékeli a PL2050 eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A lengyelországi választáshoz tartozó küszöb 5%-nál van.
A IBRiS legfrissebb adatai alapján várhatóan 6 párt lépi át a bejutási küszöböt, és szerez mandátumot a lengyel Szejmben: PiS 172 képviselővel, KO 135 képviselővel, Lewica 46 képviselővel, PL2050 37 képviselővel, Kon 37 képviselővel és PSL 33 képviselővel.
A lengyel parlament kétkamarás: a 460 képviselőből álló Szejm (alsóház) és a 100 szenátorból álló Szenátus (felsőház). A Szejm képviselőit 41 választókerületben, arányos választási rendszerben választják. A választók egy pártlistán belül egy adott jelöltre adják le voksukat, ami befolyásolhatja a lista belső rangsorát. Ezzel szemben a Szenátust többségi rendszerben, 100 egyéni választókerületben választják (egyszerű többségi elv). Ezek a különböző rendszerek gyakran ahhoz vezetnek, hogy a két kamra politikai többsége eltérhet egymástól.
A Szejmbe való bejutáshoz Lengyelországban országos küszöböt alkalmaznak. Az egyes pártoknak legalább 5%-ot, a választási szövetségeknek (koalícióknak) pedig 8%-ot kell elérniük. Ez a szabályozás a parlament túlzott fragmentálódását hivatott megakadályozni. Fontos kivételt képeznek az elismert nemzeti kisebbségek (például a német kisebbség): ők mentesülnek az 5%-os küszöb alól, így alacsonyabb szavazataránnyal is biztosíthatják parlamenti képviseletüket. A Szenátus választásánál nincs százalékos küszöb, mivel itt az egyszerű többség dönt a választókerületben.
Lengyelországban a kormányalakítás többnyire koalíciók révén történik, mivel a Szejm választási rendszere ritkán biztosít abszolút többséget egyetlen pártnak. A választások után az elnök kinevez egy miniszterelnököt, aki általában a legerősebb frakcióból kerül ki. A miniszterelnöknek be kell mutatnia kabinetjét a Szejmnek, és 14 napon belül meg kell nyernie a bizalmi szavazást (investitúra). Amennyiben ez a kísérlet kudarcot vall, a kormányalakítás kezdeményezése magára a Szejmre száll át. A lengyel koalíciókat gyakran intenzív tárgyalások jellemzik a program részleteiről és a minisztériumok betöltéséről.