Pártpreferenciák a következő lengyelországi választáshoz (Instytut Badań Pollster, 2020. május 17.)

2020. május 15. - 2020. május 17.

1089 megkérdezett

Következő Lengyelország parlamenti választása -ben:: 2027

A következő Lengyelország parlamenti választása -ben: várhatóan 2027-ben kerül megrendezésre.

Bizonytalan a kormánytöbbség Lengyelországban

A Instytut Badań Pollster becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 51,5%-át szereznék meg.

Ki vezet Instytut Badań Pollster felmérése szerint?

A 2020. május 17.-i, Instytut Badań Pollster által végzett friss felmérés szerint a lengyel választásokon ZP áll az élen 38,5%-kal. Mögötte KO: 24,5%-kal, Lewica: 13,6%-kal, KP: 12,6%-kal és Kon: 9%-kal sorakoznak. Egyéb pártok a szavazatok 1,8%-át érik el.

Minőségi kontroll: Mennyire megbízható a Instytut Badań Pollster előrejelzése?

Matematikai többségek és koalíciós lehetőségek

Küszöb

A lengyelországi választáshoz tartozó küszöb 5%-nál van.

ZP + KO
Jobbközép
64,3%
ZP + Lewica
Jobbközép
53,0%
ZP + Kon
Jobboldal
48,5%
KO + Lewica + Kon
Balközép
47,8%

Parlamenti összetétel a Instytut Badań Pollster mérése szerint

A Instytut Badań Pollster legfrissebb adatai alapján várhatóan 5 párt lépi át a bejutási küszöböt, és szerez mandátumot a lengyel Szejmben: ZP 181 képviselővel, KO 115 képviselővel, Lewica 63 képviselővel, KP 59 képviselővel és Kon 42 képviselővel.

A választási rendszer Lengyelországban

A lengyel parlament kétkamarás: a 460 képviselőből álló Szejm (alsóház) és a 100 szenátorból álló Szenátus (felsőház). A Szejm képviselőit 41 választókerületben, arányos választási rendszerben választják. A választók egy pártlistán belül egy adott jelöltre adják le voksukat, ami befolyásolhatja a lista belső rangsorát. Ezzel szemben a Szenátust többségi rendszerben, 100 egyéni választókerületben választják (egyszerű többségi elv). Ezek a különböző rendszerek gyakran ahhoz vezetnek, hogy a két kamra politikai többsége eltérhet egymástól.

Küszöb és akadályok

A Szejmbe való bejutáshoz Lengyelországban országos küszöböt alkalmaznak. Az egyes pártoknak legalább 5%-ot, a választási szövetségeknek (koalícióknak) pedig 8%-ot kell elérniük. Ez a szabályozás a parlament túlzott fragmentálódását hivatott megakadályozni. Fontos kivételt képeznek az elismert nemzeti kisebbségek (például a német kisebbség): ők mentesülnek az 5%-os küszöb alól, így alacsonyabb szavazataránnyal is biztosíthatják parlamenti képviseletüket. A Szenátus választásánál nincs százalékos küszöb, mivel itt az egyszerű többség dönt a választókerületben.

Kormányalakítás és koalíciós hagyományok

Lengyelországban a kormányalakítás többnyire koalíciók révén történik, mivel a Szejm választási rendszere ritkán biztosít abszolút többséget egyetlen pártnak. A választások után az elnök kinevez egy miniszterelnököt, aki általában a legerősebb frakcióból kerül ki. A miniszterelnöknek be kell mutatnia kabinetjét a Szejmnek, és 14 napon belül meg kell nyernie a bizalmi szavazást (investitúra). Amennyiben ez a kísérlet kudarcot vall, a kormányalakítás kezdeményezése magára a Szejmre száll át. A lengyel koalíciókat gyakran intenzív tárgyalások jellemzik a program részleteiről és a minisztériumok betöltéséről.

Adatok és információk forrásai

PolitPro

A PolitPro tudományos adatokat és aktuális felméréseket gyűjt össze, hogy a politika mindenki számára érthetővé váljon. Vezető kutatási projektek adatállományait használjuk, és kiegészítjük azokat saját kutatásainkkal, elemzéseinkkel és algoritmusainkkal. Így tesszük a komplex politikai összefüggéseket mindenki számára érthetővé és hozzáférhetővé. Mesterséges intelligencia támogatásával.

Hibát találtál?

A politikai adatok naponta változnak. Ha hibát találsz, kérjük, írj nekünk egy e-mailt. Egy rövid forrásmegjelölés segít nekünk az ellenőrzésben.