Instytut Badań Pollster
N/A
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
N/A
1089 megkérdezett
A következő Lengyelország parlamenti választása -ben: várhatóan 2027-ben kerül megrendezésre.
A Instytut Badań Pollster becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 51,5%-át szereznék meg.
A 2020. május 17.-i, Instytut Badań Pollster által végzett friss felmérés szerint a lengyel választásokon ZP áll az élen 38,5%-kal. Mögötte KO: 24,5%-kal, Lewica: 13,6%-kal, KP: 12,6%-kal és Kon: 9%-kal sorakoznak. Egyéb pártok a szavazatok 1,8%-át érik el.
A Instytut Badań Pollster a PolitPro pontszámban 100-ból 57 pontot ért el.
Átlagosan a Instytut Badań Pollster felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 1,4 százalékponttal térnek el.
A felmérések 69%-ában a Instytut Badań Pollster magasabbra értékeli a KO eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 38%-ában a Instytut Badań Pollster magasabbra értékeli a Kon eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 62%-ában a Instytut Badań Pollster magasabbra értékeli a Lewica eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 72%-ában a Instytut Badań Pollster magasabbra értékeli a PiS eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 56%-ában a Instytut Badań Pollster magasabbra értékeli a Razem eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A lengyelországi választáshoz tartozó küszöb 5%-nál van.
A Instytut Badań Pollster legfrissebb adatai alapján várhatóan 5 párt lépi át a bejutási küszöböt, és szerez mandátumot a lengyel Szejmben: ZP 181 képviselővel, KO 115 képviselővel, Lewica 63 képviselővel, KP 59 képviselővel és Kon 42 képviselővel.
A lengyel parlament kétkamarás: a 460 képviselőből álló Szejm (alsóház) és a 100 szenátorból álló Szenátus (felsőház). A Szejm képviselőit 41 választókerületben, arányos választási rendszerben választják. A választók egy pártlistán belül egy adott jelöltre adják le voksukat, ami befolyásolhatja a lista belső rangsorát. Ezzel szemben a Szenátust többségi rendszerben, 100 egyéni választókerületben választják (egyszerű többségi elv). Ezek a különböző rendszerek gyakran ahhoz vezetnek, hogy a két kamra politikai többsége eltérhet egymástól.
A Szejmbe való bejutáshoz Lengyelországban országos küszöböt alkalmaznak. Az egyes pártoknak legalább 5%-ot, a választási szövetségeknek (koalícióknak) pedig 8%-ot kell elérniük. Ez a szabályozás a parlament túlzott fragmentálódását hivatott megakadályozni. Fontos kivételt képeznek az elismert nemzeti kisebbségek (például a német kisebbség): ők mentesülnek az 5%-os küszöb alól, így alacsonyabb szavazataránnyal is biztosíthatják parlamenti képviseletüket. A Szenátus választásánál nincs százalékos küszöb, mivel itt az egyszerű többség dönt a választókerületben.
Lengyelországban a kormányalakítás többnyire koalíciók révén történik, mivel a Szejm választási rendszere ritkán biztosít abszolút többséget egyetlen pártnak. A választások után az elnök kinevez egy miniszterelnököt, aki általában a legerősebb frakcióból kerül ki. A miniszterelnöknek be kell mutatnia kabinetjét a Szejmnek, és 14 napon belül meg kell nyernie a bizalmi szavazást (investitúra). Amennyiben ez a kísérlet kudarcot vall, a kormányalakítás kezdeményezése magára a Szejmre száll át. A lengyel koalíciókat gyakran intenzív tárgyalások jellemzik a program részleteiről és a minisztériumok betöltéséről.