Lengyelország: Választási mérés – A Ipsos eredményei (2018. április 13.)

A Ipsos legfrissebb adatai alapján várhatóan 5 párt lépi át a bejutási küszöböt, és szerez mandátumot a lengyel Szejmben: PiS 215 képviselővel, PO 115 képviselővel, Kukiz’15 60 képviselővel, .Nowoczesna 38 képviselővel és SLD 32 képviselővel.

A lengyel parlament kétkamarás: a 460 képviselőből álló Szejm (alsóház) és a 100 szenátorból álló Szenátus (felsőház). A Szejm képviselőit 41 választókerületben, arányos választási rendszerben választják. A választók egy pártlistán belül egy adott jelöltre adják le voksukat, ami befolyásolhatja a lista belső rangsorát. Ezzel szemben a Szenátust többségi rendszerben, 100 egyéni választókerületben választják (egyszerű többségi elv). Ezek a különböző rendszerek gyakran ahhoz vezetnek, hogy a két kamra politikai többsége eltérhet egymástól.

A Szejmbe való bejutáshoz Lengyelországban országos küszöböt alkalmaznak. Az egyes pártoknak legalább 5%-ot, a választási szövetségeknek (koalícióknak) pedig 8%-ot kell elérniük. Ez a szabályozás a parlament túlzott fragmentálódását hivatott megakadályozni. Fontos kivételt képeznek az elismert nemzeti kisebbségek (például a német kisebbség): ők mentesülnek az 5%-os küszöb alól, így alacsonyabb szavazataránnyal is biztosíthatják parlamenti képviseletüket. A Szenátus választásánál nincs százalékos küszöb, mivel itt az egyszerű többség dönt a választókerületben.

Lengyelországban a kormányalakítás többnyire koalíciók révén történik, mivel a Szejm választási rendszere ritkán biztosít abszolút többséget egyetlen pártnak. A választások után az elnök kinevez egy miniszterelnököt, aki általában a legerősebb frakcióból kerül ki. A miniszterelnöknek be kell mutatnia kabinetjét a Szejmnek, és 14 napon belül meg kell nyernie a bizalmi szavazást (investitúra). Amennyiben ez a kísérlet kudarcot vall, a kormányalakítás kezdeményezése magára a Szejmre száll át. A lengyel koalíciókat gyakran intenzív tárgyalások jellemzik a program részleteiről és a minisztériumok betöltéséről.