Kantar
N/A
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
N/A
981 megkérdezett
A következő Parlamenti választás Lengyelországban: várhatóan 2027-ben kerül megrendezésre.
A Kantar becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 50,7%-át szereznék meg.
A Kantar által végzett, Lengyelországban készült pártpreferencia-felmérésben PiS vezet 35%-kal. Őket követik KO: 28%-kal, PL2050: 15%-kal, Kon: 7%-kal, KP: 7%-kal és Razem: 7%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 1%-át érik el.
A Kantar a PolitPro pontszámban 100-ból 46 pontot ért el.
Átlagosan a Kantar felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 2,3 százalékponttal térnek el.
A felmérések 64%-ában a Kantar magasabbra értékeli a KO eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 28%-ában a Kantar magasabbra értékeli a Kon eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 47%-ában a Kantar magasabbra értékeli a PL2050 eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 26%-ában a Kantar alacsonyabbra értékeli a Kon eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 62%-ában a Kantar alacsonyabbra értékeli a Lewica eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 69%-ában a Kantar alacsonyabbra értékeli a PiS eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 31%-ában a Kantar alacsonyabbra értékeli a PL2050 eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 39%-ában a Kantar alacsonyabbra értékeli a PSL eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A lengyelországi választáshoz tartozó küszöb 5%-nál van.
A választási felmérések nem jóslatok, hanem pillanatfelvételek statisztikai ingadozásokkal. A valósághű kép eléréséhez naponta 100 000 választási kimenetelt szimulálunk a PolitPro választási trendjei alapján, az úgynevezett „Monte-Carlo-módszerrel”. Figyelembe vesszük a tipikus szavazói vándorlásokat és a politikai trendeket. Algoritmusunk számos forgatókönyvet tesztel – a táboron belüli kisebb elmozdulásoktól a politikai meglepetésekig –, hogy meghatározza a pártok és koalíciók tényleges esélyeit a sikerre.
A Kantar legfrissebb adatai alapján várhatóan 6 párt lépi át a bejutási küszöböt, és szerez mandátumot a lengyel Szejmben: PiS 163 képviselővel, KO 131 képviselővel, PL2050 70 képviselővel, Kon 32 képviselővel, KP 32 képviselővel és Razem 32 képviselővel.
A lengyel parlament kétkamarás: a 460 képviselőből álló Szejm (alsóház) és a 100 szenátorból álló Szenátus (felsőház). A Szejm képviselőit 41 választókerületben, arányos választási rendszerben választják. A választók egy pártlistán belül egy adott jelöltre adják le voksukat, ami befolyásolhatja a lista belső rangsorát. Ezzel szemben a Szenátust többségi rendszerben, 100 egyéni választókerületben választják (egyszerű többségi elv). Ezek a különböző rendszerek gyakran ahhoz vezetnek, hogy a két kamra politikai többsége eltérhet egymástól.
A Szejmbe való bejutáshoz Lengyelországban országos küszöböt alkalmaznak. Az egyes pártoknak legalább 5%-ot, a választási szövetségeknek (koalícióknak) pedig 8%-ot kell elérniük. Ez a szabályozás a parlament túlzott fragmentálódását hivatott megakadályozni. Fontos kivételt képeznek az elismert nemzeti kisebbségek (például a német kisebbség): ők mentesülnek az 5%-os küszöb alól, így alacsonyabb szavazataránnyal is biztosíthatják parlamenti képviseletüket. A Szenátus választásánál nincs százalékos küszöb, mivel itt az egyszerű többség dönt a választókerületben.
Lengyelországban a kormányalakítás többnyire koalíciók révén történik, mivel a Szejm választási rendszere ritkán biztosít abszolút többséget egyetlen pártnak. A választások után az elnök kinevez egy miniszterelnököt, aki általában a legerősebb frakcióból kerül ki. A miniszterelnöknek be kell mutatnia kabinetjét a Szejmnek, és 14 napon belül meg kell nyernie a bizalmi szavazást (investitúra). Amennyiben ez a kísérlet kudarcot vall, a kormányalakítás kezdeményezése magára a Szejmre száll át. A lengyel koalíciókat gyakran intenzív tárgyalások jellemzik a program részleteiről és a minisztériumok betöltéséről.