Lietuvos valstiečių ir žaliųjų sąjunga
Litván Gazdák és Zöldek Szövetsége
Jobbközép
Környezetvédelem és Klíma
ECR
Frakció az Európai Parlamentben
8,3
Aktuális választási trend
+1,1 a legutóbbi választások óta
-5,2
3 hónapos trend
-5,2 az elmúlt 3 hónapban
Konzervatív
Szociális
Piac
Progresszív
EU-ellenes
EU-párti
A Lietuvos valstiečių ir žaliųjų sąjunga (LVŽS) egy értékalapú konzervatív, agrár jellegű politikai erő Litvániában. A környezetvédelemre és a vidékfejlesztésre irányuló hangsúlyos fókuszát ötvözi a hagyományos családi értékekkel és a társadalmi liberalizációval szembeni szkeptikus hozzáállással.
Értékek és világnézet
Értékek és világnézet
Az LVŽS alapját egy mélyen gyökerező tradicionalizmus képezi, amely a vidéki életet a nemzet erkölcsi horgonyaként értelmezi. A párt egy paternalista államfelfogást képvisel, ahol a közösség a radikális individualizmus felett áll. "Zöld" politikájuk kevésbé kozmopolita-progresszív, inkább konzervatív: a természetet nemzeti örökségként védik. Az embert és az államot egységként fogják fel, amelyet keresztény értékek és kulturális identitás tart össze.
Politikai prioritások
Politikai prioritások
A párt programja a szociális igazságosságra, az állami irányításra és a vidékfejlesztésre összpontosít. Az LVŽS az agrártámogatásokért, a szigorú alkoholprevencióért és a hagyományos családmodell megőrzéséért küzd. Politikája elsősorban a nagyvárosokon kívüli lakosságot, a gazdálkodókat és a szociálisan hátrányos helyzetű rétegeket célozza. Gazdasági kérdésekben gyakran protekcionista álláspontot képvisel, míg társadalompolitikájában ellenzi az azonos nemű párok jogi egyenlőségét.
Szerepe a politikai rendszerben
Szerepe a politikai rendszerben
Litvánia politikai rendszerében az LVŽS egy centrista-jobboldali konzervatív rendszeralternatíva szerepét tölti be. Gyakran az urbánus elitek és liberális erők ellensúlyaként pozicionálja magát. Stratégiailag kihasználja vidéki beágyazottságát, hogy kormányzati felelősségre tartson igényt, miközben ingadozik a pragmatikus szakpolitika és a nemzeti szuverenitásra irányuló populista felhívások között. A jogállamhoz való viszonyát erős többségi akarat jellemzi, amely az intézményeket időnként a politikai cél alá rendeli.