Baltijos tyrimai
ELTA
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
ELTA
1009 megkérdezett
A következő Litvánia parlamenti választása -ben: várhatóan 2028-ben kerül megrendezésre.
A(z) Baltijos tyrimai becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 46,1%-át szereznék meg.
A 2022. április 28.-i, Baltijos tyrimai által végzett legújabb közvélemény-kutatás szerint a litvániai választásokon DSVL áll az élen 22%-os támogatottsággal. Mögötte LSDP: 19%-kal, TS-LKD: 14,9%-kal, LT: 10,7%-kal, LRLS: 9,5%-kal, LVŽS: 6,7%-kal, DP: 6,4%-kal, LLRA-KŠS: 3,9%-kal és Laisvės: 3%-kal sorakoznak. Egyéb pártok a szavazatok 3,9%-át érik el.
A Baltijos tyrimai a PolitPro pontszámban 100-ból 56 pontot ért el.
Átlagosan a Baltijos tyrimai felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között százalékponttal térnek el.
A felmérések 44%-ában a Baltijos tyrimai magasabbra értékeli a DP eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 70%-ában a Baltijos tyrimai magasabbra értékeli a DSVL eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 40%-ában a Baltijos tyrimai magasabbra értékeli a LSDP eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 22%-ában a Baltijos tyrimai magasabbra értékeli a LVŽS eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 24%-ában a Baltijos tyrimai alacsonyabbra értékeli a Laisvės eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 44%-ában a Baltijos tyrimai alacsonyabbra értékeli a LS eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 29%-ában a Baltijos tyrimai alacsonyabbra értékeli a LSDP eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 40%-ában a Baltijos tyrimai alacsonyabbra értékeli a LVŽS eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 71%-ában a Baltijos tyrimai alacsonyabbra értékeli a TS-LKD eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A litván választásokhoz tartozó küszöb 5%-nál van.
A Vilmorus legfrissebb adatai alapján várhatóan 6 párt lépi át a bejutási küszöböt, és szerez mandátumot a litván parlamentben: TS-LKD 43 képviselővel, LVŽS 30 képviselővel, LSDP 23 képviselővel, DP 21 képviselővel, TT 13 képviselővel és LRLS 11 képviselővel.
A litván parlament, a Seimas, 141 képviselőből áll, akiket négyéves mandátumra, vegyes választási rendszerben választanak. 71 képviselőt egyéni választókerületekben, többségi rendszerben határoznak meg, gyakran két fordulóban, ha az első körben egyetlen jelölt sem szerez abszolút többséget. A fennmaradó 70 helyet országos listán, arányos képviseleti rendszerben osztják ki. Ez a hibrid rendszer biztosítja a képviselők helyi kötődését és a politikai áramlatok arányos megjelenítését az országban.
A Seimasba jutáshoz Litvániában az országos pártlistán keresztül az egyéni pártok számára 5%-os, a választási szövetségek és koalíciók számára pedig 7%-os küszöb érvényes. Azok a pártok, amelyek nem érik el ezeket a kvótákat, mégis bekerülhetnek a parlamentbe, ha jelöltjeik egyéni mandátumot szereznek a 71 egyéni választókerület egyikében. Ez a szabályozás konszolidálja a pártrendszert nemzeti szinten, ugyanakkor teret enged a helyi szinten erősen gyökerező személyiségeknek és a regionális érdekek képviselőinek.
A litván kormányalakításhoz többség szükséges a Seimasban a miniszterelnök megválasztásához és a kormányprogram megerősítéséhez. Mivel a vegyes választási rendszer ritkán biztosít abszolút többséget egyetlen pártnak, a koalíciós kormányok a megszokottak. A köztársasági elnök aktív szerepet játszik, frakciókkal folytatott konzultációk után jelöl miniszterelnök-jelöltet. Az így létrejövő koalícióknak gyakran ideológiai különbségeket kell áthidalniuk, a tárgyalások középpontjában általában a szociális biztonság, a gazdasági növekedés és a baltikumi geopolitikai helyzet áll.