Választási mérés – Litvánia: A Baltijos tyrimai eredményei (2024. január 29.)

A Baltijos tyrimai legfrissebb adatai alapján várhatóan 7 párt lépi át a bejutási küszöböt, és szerez mandátumot a litván parlamentben: LSDP 40 képviselővel, DSVL 24 képviselővel, LVŽS 24 képviselővel, TS-LKD 21 képviselővel, DP 13 képviselővel, LRLS 10 képviselővel és LRP 9 képviselővel.

A litván parlament, a Seimas, 141 képviselőből áll, akiket négyéves mandátumra, vegyes választási rendszerben választanak. 71 képviselőt egyéni választókerületekben, többségi rendszerben határoznak meg, gyakran két fordulóban, ha az első körben egyetlen jelölt sem szerez abszolút többséget. A fennmaradó 70 helyet országos listán, arányos képviseleti rendszerben osztják ki. Ez a hibrid rendszer biztosítja a képviselők helyi kötődését és a politikai áramlatok arányos megjelenítését az országban.

A Seimasba jutáshoz Litvániában az országos pártlistán keresztül az egyéni pártok számára 5%-os, a választási szövetségek és koalíciók számára pedig 7%-os küszöb érvényes. Azok a pártok, amelyek nem érik el ezeket a kvótákat, mégis bekerülhetnek a parlamentbe, ha jelöltjeik egyéni mandátumot szereznek a 71 egyéni választókerület egyikében. Ez a szabályozás konszolidálja a pártrendszert nemzeti szinten, ugyanakkor teret enged a helyi szinten erősen gyökerező személyiségeknek és a regionális érdekek képviselőinek.

A litván kormányalakításhoz többség szükséges a Seimasban a miniszterelnök megválasztásához és a kormányprogram megerősítéséhez. Mivel a vegyes választási rendszer ritkán biztosít abszolút többséget egyetlen pártnak, a koalíciós kormányok a megszokottak. A köztársasági elnök aktív szerepet játszik, frakciókkal folytatott konzultációk után jelöl miniszterelnök-jelöltet. Az így létrejövő koalícióknak gyakran ideológiai különbségeket kell áthidalniuk, a tárgyalások középpontjában általában a szociális biztonság, a gazdasági növekedés és a baltikumi geopolitikai helyzet áll.