Vilmorus
N/A
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
N/A
1000 megkérdezett
A következő Litvánia parlamenti választása -ben: várhatóan 2028-ben kerül megrendezésre.
A(z) Vilmorus becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 100,0%-át szereznék meg.
A 2022. november 19.-i, Vilmorus által végzett legújabb közvélemény-kutatás szerint a litvániai választásokon LSDP áll az élen 24,3%-os támogatottsággal. Mögötte sorakoznak.
A Vilmorus a PolitPro pontszámban 100-ból 65 pontot ért el.
Átlagosan a Vilmorus felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között százalékponttal térnek el.
A felmérések 27%-ában a Vilmorus magasabbra értékeli a DP eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 33%-ában a Vilmorus magasabbra értékeli a DSVL eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 25%-ában a Vilmorus magasabbra értékeli a LS eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 53%-ában a Vilmorus magasabbra értékeli a LSDP eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 46%-ában a Vilmorus magasabbra értékeli a LVŽS eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 60%-ában a Vilmorus magasabbra értékeli a Nemuno Aušra eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 35%-ában a Vilmorus magasabbra értékeli a TS-LKD eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 24%-ában a Vilmorus alacsonyabbra értékeli a DSVL eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 40%-ában a Vilmorus alacsonyabbra értékeli a Laisvės eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 21%-ában a Vilmorus alacsonyabbra értékeli a TS-LKD eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A litván választásokhoz tartozó küszöb 5%-nál van.
A Vilmorus legfrissebb adatai alapján várhatóan 6 párt lépi át a bejutási küszöböt, és szerez mandátumot a litván parlamentben: TS-LKD 43 képviselővel, LVŽS 30 képviselővel, LSDP 23 képviselővel, DP 21 képviselővel, TT 13 képviselővel és LRLS 11 képviselővel.
A litván parlament, a Seimas, 141 képviselőből áll, akiket négyéves mandátumra, vegyes választási rendszerben választanak. 71 képviselőt egyéni választókerületekben, többségi rendszerben határoznak meg, gyakran két fordulóban, ha az első körben egyetlen jelölt sem szerez abszolút többséget. A fennmaradó 70 helyet országos listán, arányos képviseleti rendszerben osztják ki. Ez a hibrid rendszer biztosítja a képviselők helyi kötődését és a politikai áramlatok arányos megjelenítését az országban.
A Seimasba jutáshoz Litvániában az országos pártlistán keresztül az egyéni pártok számára 5%-os, a választási szövetségek és koalíciók számára pedig 7%-os küszöb érvényes. Azok a pártok, amelyek nem érik el ezeket a kvótákat, mégis bekerülhetnek a parlamentbe, ha jelöltjeik egyéni mandátumot szereznek a 71 egyéni választókerület egyikében. Ez a szabályozás konszolidálja a pártrendszert nemzeti szinten, ugyanakkor teret enged a helyi szinten erősen gyökerező személyiségeknek és a regionális érdekek képviselőinek.
A litván kormányalakításhoz többség szükséges a Seimasban a miniszterelnök megválasztásához és a kormányprogram megerősítéséhez. Mivel a vegyes választási rendszer ritkán biztosít abszolút többséget egyetlen pártnak, a koalíciós kormányok a megszokottak. A köztársasági elnök aktív szerepet játszik, frakciókkal folytatott konzultációk után jelöl miniszterelnök-jelöltet. Az így létrejövő koalícióknak gyakran ideológiai különbségeket kell áthidalniuk, a tárgyalások középpontjában általában a szociális biztonság, a gazdasági növekedés és a baltikumi geopolitikai helyzet áll.