Vilmorus
N/A
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
N/A
1000 megkérdezett
A következő Parlamenti választás Litvániában: várhatóan 2028-ben kerül megrendezésre.
A Vilmorus becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 63,1%-át szereznék meg.
Az Vilmorus legfrissebb litvániai pártpreferencia-felmérése szerint LSDP áll az élen 26,4%-kal. A további helyeken Nemuno Aušra: 16,7%-kal, TS-LKD: 13,3%-kal, DSVL: 9,5%-kal, LVŽS: 9,1%-kal, LRLS: 7,5%-kal, LRP: 4%-kal, Laisvės: 3,3%-kal, DP: 2,7%-kal, LLRA-KŠS: 1,9%-kal, LT: 1,7%-kal, LŽP: 1,2%-kal, NS: 1,1%-kal és Tautos ir teisingumo sąjunga: 0,7%-kal találhatóak. Egyéb pártok a szavazatok 0,9%-át érik el.
A Vilmorus a PolitPro pontszámban 100-ból 51 pontot ért el.
Átlagosan a Vilmorus felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között százalékponttal térnek el.
A felmérések 24%-ában a Vilmorus magasabbra értékeli a DSVL eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 69%-ában a Vilmorus magasabbra értékeli a LSDP eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 44%-ában a Vilmorus magasabbra értékeli a LVŽS eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 60%-ában a Vilmorus magasabbra értékeli a Nemuno Aušra eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 36%-ában a Vilmorus magasabbra értékeli a TS-LKD eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 54%-ában a Vilmorus alacsonyabbra értékeli a Laisvės eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 39%-ában a Vilmorus alacsonyabbra értékeli a LRLS eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 25%-ában a Vilmorus alacsonyabbra értékeli a TS-LKD eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A litván választásokhoz tartozó küszöb 5%-nál van.
A választási felmérések nem jóslatok, hanem pillanatfelvételek statisztikai ingadozásokkal. A valósághű kép eléréséhez naponta 100 000 választási kimenetelt szimulálunk a PolitPro választási trendjei alapján, az úgynevezett „Monte-Carlo-módszerrel”. Figyelembe vesszük a tipikus szavazói vándorlásokat és a politikai trendeket. Algoritmusunk számos forgatókönyvet tesztel – a táboron belüli kisebb elmozdulásoktól a politikai meglepetésekig –, hogy meghatározza a pártok és koalíciók tényleges esélyeit a sikerre.
A Vilmorus legfrissebb adatai alapján várhatóan 6 párt lépi át a bejutási küszöböt, és szerez mandátumot a litván parlamentben: LSDP 45 képviselővel, Nemuno Aušra 29 képviselővel, TS-LKD 23 képviselővel, DSVL 16 képviselővel, LVŽS 15 képviselővel és LRLS 13 képviselővel.
A litván parlament, a Seimas, 141 képviselőből áll, akiket négyéves mandátumra, vegyes választási rendszerben választanak. 71 képviselőt egyéni választókerületekben, többségi rendszerben határoznak meg, gyakran két fordulóban, ha az első körben egyetlen jelölt sem szerez abszolút többséget. A fennmaradó 70 helyet országos listán, arányos képviseleti rendszerben osztják ki. Ez a hibrid rendszer biztosítja a képviselők helyi kötődését és a politikai áramlatok arányos megjelenítését az országban.
A Seimasba jutáshoz Litvániában az országos pártlistán keresztül az egyéni pártok számára 5%-os, a választási szövetségek és koalíciók számára pedig 7%-os küszöb érvényes. Azok a pártok, amelyek nem érik el ezeket a kvótákat, mégis bekerülhetnek a parlamentbe, ha jelöltjeik egyéni mandátumot szereznek a 71 egyéni választókerület egyikében. Ez a szabályozás konszolidálja a pártrendszert nemzeti szinten, ugyanakkor teret enged a helyi szinten erősen gyökerező személyiségeknek és a regionális érdekek képviselőinek.
A litván kormányalakításhoz többség szükséges a Seimasban a miniszterelnök megválasztásához és a kormányprogram megerősítéséhez. Mivel a vegyes választási rendszer ritkán biztosít abszolút többséget egyetlen pártnak, a koalíciós kormányok a megszokottak. A köztársasági elnök aktív szerepet játszik, frakciókkal folytatott konzultációk után jelöl miniszterelnök-jelöltet. Az így létrejövő koalícióknak gyakran ideológiai különbségeket kell áthidalniuk, a tárgyalások középpontjában általában a szociális biztonság, a gazdasági növekedés és a baltikumi geopolitikai helyzet áll.