21 Kutatóközpont
N/A
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
N/A
1000 megkérdezett
A következő Parlamenti választás Magyarországon választás 26 nap múlva lesz.
A 21 Kutatóközpont becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 38,7%-át szereznék meg.
A 2025. augusztus 31.-i, 21 Kutatóközpont által készített aktuális magyarországi választási felmérés szerint TISZA vezet 52%-kal. Őket követik Fidesz/KDNP: 36%-kal, Mi Hazánk: 5%-kal, Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 4%-kal és Demokratikus Koalíció: 2%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 1%-át érik el.
A 21 Kutatóközpont a PolitPro pontszámban 100-ból 57 pontot ért el.
Átlagosan a 21 Kutatóközpont felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között százalékponttal térnek el.
A felmérések 100%-ában a 21 Kutatóközpont magasabbra értékeli a TISZA eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 50%-ában a 21 Kutatóközpont alacsonyabbra értékeli a Demokratikus Koalíció eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 70%-ában a 21 Kutatóközpont alacsonyabbra értékeli a Fidesz/KDNP eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 40%-ában a 21 Kutatóközpont alacsonyabbra értékeli a Magyar Kétfarkú Kutya Párt eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A magyarországi választáshoz tartozó bejutási küszöb 5%-nál van.
A 21 Kutatóközpont legfrissebb adatai alapján várhatóan 3 párt lépi át a bejutási küszöböt, és szerez mandátumot a magyar Országgyűlésben: TISZA 112 képviselővel, Fidesz/KDNP 77 képviselővel és Mi Hazánk 10 képviselővel.
Az Országgyűlés 199 képviselőből áll, akiket vegyes választási rendszerben, többségi és arányos elv alapján választanak. 106 képviselő közvetlenül, egyéni választókerületekben, többségi alapon szerez mandátumot. A fennmaradó 93 helyet országos pártlistákról, arányos rendszerben osztják el. Különlegesség a „töredékszavazatok” rendszere: azok a szavazatok, amelyek az egyéni választókerületben nem járultak hozzá a győztes megválasztásához, valamint a győztes jelölt többletszavazatai az adott párt országos listájához adódnak, ami jelentősen erősítheti a legerősebb parlamenti erőket.
Az Országgyűlésbe jutáshoz az országos listán egyéni pártok számára 5%-os bejutási küszöb érvényes. Két pártból álló választási szövetségek esetén ez a küszöb 10%-ra, három vagy több pártból álló szövetségeknél pedig 15%-ra emelkedik. E szabályozás célja a parlament túlzott fragmentálódásának megakadályozása. Az egyéni választókerületekben megszerzett 106 közvetlen mandátumot nem érinti ez a küszöb, mivel ott az egyszerű többséget szerző jelölt nyer. Emellett az elismert nemzeti kisebbségek számára lehetőség van speciális, kedvezményes mandátumok révén, csökkentett szavazatküszöbbel bejutni a parlamentbe.
A magyar kormányalakítást a választási rendszer úgy formálja, hogy gyakran egyetlen párt vagy egy stabil blokk szerez abszolút, sőt akár kétharmados (alkotmányozó) többséget. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A miniszterelnök erős pozíciója és a gyakran egyértelmű többségi viszonyok miatt a klasszikus, elhúzódó koalíciós tárgyalások kisebb szerepet játszanak a magyar politikában, mint sok más európai államban. A kormány felelős az Országgyűlésnek, de csak konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal buktatható meg.