Alapjogokért Központ
N/A
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
N/A
1000 megkérdezett
A következő Parlamenti választás Magyarországon -ben választás 55 nap múlva lesz.
A(z) Alapjogokért Központ becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 49,7%-át szereznék meg.
A 2025. október 16.-i, Alapjogokért Központ által készített aktuális magyarországi választási felmérés szerint Fidesz/KDNP vezet 47%-kal. Őket követik TISZA: 42%-kal, Mi Hazánk: 6%-kal, Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 3%-kal és Demokratikus Koalíció: 2%-kal.
A Alapjogokért Központ a PolitPro pontszámban 100-ból ? pontot ért el.
Átlagosan a Alapjogokért Központ felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között százalékponttal térnek el.
A magyarországi választáshoz tartozó bejutási küszöb 5%-nál van.
A 21 Kutatóközpont legfrissebb adatai alapján várhatóan 3 párt lépi át a bejutási küszöböt, és szerez mandátumot a magyar Országgyűlésben: TISZA 113 képviselővel, Fidesz/KDNP 74 képviselővel és Mi Hazánk 12 képviselővel.
Az Országgyűlés 199 képviselőből áll, akiket vegyes választási rendszerben, többségi és arányos elv alapján választanak. 106 képviselő közvetlenül, egyéni választókerületekben, többségi alapon szerez mandátumot. A fennmaradó 93 helyet országos pártlistákról, arányos rendszerben osztják el. Különlegesség a „töredékszavazatok” rendszere: azok a szavazatok, amelyek az egyéni választókerületben nem járultak hozzá a győztes megválasztásához, valamint a győztes jelölt többletszavazatai az adott párt országos listájához adódnak, ami jelentősen erősítheti a legerősebb parlamenti erőket.
Az Országgyűlésbe jutáshoz az országos listán egyéni pártok számára 5%-os bejutási küszöb érvényes. Két pártból álló választási szövetségek esetén ez a küszöb 10%-ra, három vagy több pártból álló szövetségeknél pedig 15%-ra emelkedik. E szabályozás célja a parlament túlzott fragmentálódásának megakadályozása. Az egyéni választókerületekben megszerzett 106 közvetlen mandátumot nem érinti ez a küszöb, mivel ott az egyszerű többséget szerző jelölt nyer. Emellett az elismert nemzeti kisebbségek számára lehetőség van speciális, kedvezményes mandátumok révén, csökkentett szavazatküszöbbel bejutni a parlamentbe.
A magyar kormányalakítást a választási rendszer úgy formálja, hogy gyakran egyetlen párt vagy egy stabil blokk szerez abszolút, sőt akár kétharmados (alkotmányozó) többséget. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A miniszterelnök erős pozíciója és a gyakran egyértelmű többségi viszonyok miatt a klasszikus, elhúzódó koalíciós tárgyalások kisebb szerepet játszanak a magyar politikában, mint sok más európai államban. A kormány felelős az Országgyűlésnek, de csak konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal buktatható meg.