Pártpreferenciák a következő országgyűlési választás előtt Magyarországon (Alapjogokért Központ, 2025. november 13.)

2025. november 10. - 2025. november 13.

1000 megkérdezett

Következő Parlamenti választás Magyarországon:: 2030

A következő Parlamenti választás Magyarországon: várhatóan 2030-ben kerül megrendezésre.

A jelenlegi kormánynak nincs többsége Magyarországon

A Alapjogokért Központ becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 43,7%-át szereznék meg.

Ki vezet Alapjogokért Központ felmérése szerint?

A Alapjogokért Központ friss felmérése szerint Magyarországon Fidesz/KDNP áll az élen 48%-kal. Mögötte TISZA: 41%-kal, Mi Hazánk: 5%-kal, Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 4%-kal és Demokratikus Koalíció: 2%-kal sorakoznak.

Minőségi kontroll: Mennyire megbízható a Alapjogokért Központ előrejelzése?

Matematikai többségek és koalíciós lehetőségek

199
Többség 100 mandátumtól

Küszöb

A magyarországi választáshoz tartozó bejutási küszöb 5%-nál van.

Fidesz/KDNP
Jobboldal
51,3%
TISZA
Közép
43,7%

Parlamenti összetétel a Alapjogokért Központ mérése szerint

A Alapjogokért Központ legfrissebb adatai alapján várhatóan 3 párt lépi át a bejutási küszöböt, és szerez mandátumot a magyar Országgyűlésben: Fidesz/KDNP 102 képviselővel, TISZA 87 képviselővel és Mi Hazánk 10 képviselővel.

A választási rendszer Magyarországon

Az Országgyűlés 199 képviselőből áll, akiket vegyes választási rendszerben, többségi és arányos elv alapján választanak. 106 képviselő közvetlenül, egyéni választókerületekben, többségi alapon szerez mandátumot. A fennmaradó 93 helyet országos pártlistákról, arányos rendszerben osztják el. Különlegesség a „töredékszavazatok” rendszere: azok a szavazatok, amelyek az egyéni választókerületben nem járultak hozzá a győztes megválasztásához, valamint a győztes jelölt többletszavazatai az adott párt országos listájához adódnak, ami jelentősen erősítheti a legerősebb parlamenti erőket.

Küszöb és akadályok

Az Országgyűlésbe jutáshoz az országos listán egyéni pártok számára 5%-os bejutási küszöb érvényes. Két pártból álló választási szövetségek esetén ez a küszöb 10%-ra, három vagy több pártból álló szövetségeknél pedig 15%-ra emelkedik. E szabályozás célja a parlament túlzott fragmentálódásának megakadályozása. Az egyéni választókerületekben megszerzett 106 közvetlen mandátumot nem érinti ez a küszöb, mivel ott az egyszerű többséget szerző jelölt nyer. Emellett az elismert nemzeti kisebbségek számára lehetőség van speciális, kedvezményes mandátumok révén, csökkentett szavazatküszöbbel bejutni a parlamentbe.

Kormányalakítás és koalíciós hagyományok

A magyar kormányalakítást a választási rendszer úgy formálja, hogy gyakran egyetlen párt vagy egy stabil blokk szerez abszolút, sőt akár kétharmados (alkotmányozó) többséget. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A miniszterelnök erős pozíciója és a gyakran egyértelmű többségi viszonyok miatt a klasszikus, elhúzódó koalíciós tárgyalások kisebb szerepet játszanak a magyar politikában, mint sok más európai államban. A kormány felelős az Országgyűlésnek, de csak konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal buktatható meg.

Adatok és információk forrásai

PolitPro

A PolitPro tudományos adatokat és aktuális felméréseket gyűjt össze, hogy a politika mindenki számára érthetővé váljon. Vezető kutatási projektek adatállományait használjuk, és kiegészítjük azokat saját kutatásainkkal, elemzéseinkkel és algoritmusainkkal. Így tesszük a komplex politikai összefüggéseket mindenki számára érthetővé és hozzáférhetővé. Mesterséges intelligencia támogatásával.

Segíts nekünk függetlennek maradni

Támogatásod révén a PolitPro független maradhat a lobbicsoportok és pártok befolyásától.

Visszajelzés küldése

Mondd el nekünk, hogyan fejleszthetjük még tovább a PolitPro-t a számodra!

Hibát találtál?

A politikai adatok naponta változnak. Ha hibát találsz, kérjük, írj nekünk egy e-mailt. Egy rövid forrásmegjelölés segít nekünk az ellenőrzésben.