Magyar Társadalomkutató
N/A
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
N/A
1000 megkérdezett
A következő Parlamenti választás Magyarországon: várhatóan 2030-ben kerül megrendezésre.
A Magyar Társadalomkutató becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 42,2%-át szereznék meg.
A Magyar Társadalomkutató friss felmérése szerint Magyarországon Fidesz/KDNP áll az élen 50%-kal. Mögötte TISZA: 40%-kal, Mi Hazánk: 5%-kal, Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 3%-kal és Demokratikus Koalíció: 2%-kal sorakoznak.
A Magyar Társadalomkutató a PolitPro pontszámban 100-ból 59 pontot ért el.
Átlagosan a Magyar Társadalomkutató felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között százalékponttal térnek el.
A felmérések 100%-ában a Magyar Társadalomkutató magasabbra értékeli a Fidesz/KDNP eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 100%-ában a Magyar Társadalomkutató alacsonyabbra értékeli a Demokratikus Koalíció eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 20%-ában a Magyar Társadalomkutató alacsonyabbra értékeli a Magyar Kétfarkú Kutya Párt eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 100%-ában a Magyar Társadalomkutató alacsonyabbra értékeli a TISZA eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A magyarországi választáshoz tartozó bejutási küszöb 5%-nál van.
A választási felmérések nem jóslatok, hanem pillanatfelvételek statisztikai ingadozásokkal. A valósághű kép eléréséhez naponta 100 000 választási kimenetelt szimulálunk a PolitPro választási trendjei alapján, az úgynevezett „Monte-Carlo-módszerrel”. Figyelembe vesszük a tipikus szavazói vándorlásokat és a politikai trendeket. Algoritmusunk számos forgatókönyvet tesztel – a táboron belüli kisebb elmozdulásoktól a politikai meglepetésekig –, hogy meghatározza a pártok és koalíciók tényleges esélyeit a sikerre.
A Magyar Társadalomkutató legfrissebb adatai alapján várhatóan 3 párt lépi át a bejutási küszöböt, és szerez mandátumot a magyar Országgyűlésben: Fidesz/KDNP 105 képviselővel, TISZA 84 képviselővel és Mi Hazánk 10 képviselővel.
Az Országgyűlés 199 képviselőből áll, akiket vegyes választási rendszerben, többségi és arányos elv alapján választanak. 106 képviselő közvetlenül, egyéni választókerületekben, többségi alapon szerez mandátumot. A fennmaradó 93 helyet országos pártlistákról, arányos rendszerben osztják el. Különlegesség a „töredékszavazatok” rendszere: azok a szavazatok, amelyek az egyéni választókerületben nem járultak hozzá a győztes megválasztásához, valamint a győztes jelölt többletszavazatai az adott párt országos listájához adódnak, ami jelentősen erősítheti a legerősebb parlamenti erőket.
Az Országgyűlésbe jutáshoz az országos listán egyéni pártok számára 5%-os bejutási küszöb érvényes. Két pártból álló választási szövetségek esetén ez a küszöb 10%-ra, három vagy több pártból álló szövetségeknél pedig 15%-ra emelkedik. E szabályozás célja a parlament túlzott fragmentálódásának megakadályozása. Az egyéni választókerületekben megszerzett 106 közvetlen mandátumot nem érinti ez a küszöb, mivel ott az egyszerű többséget szerző jelölt nyer. Emellett az elismert nemzeti kisebbségek számára lehetőség van speciális, kedvezményes mandátumok révén, csökkentett szavazatküszöbbel bejutni a parlamentbe.
A magyar kormányalakítást a választási rendszer úgy formálja, hogy gyakran egyetlen párt vagy egy stabil blokk szerez abszolút, sőt akár kétharmados (alkotmányozó) többséget. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A miniszterelnök erős pozíciója és a gyakran egyértelmű többségi viszonyok miatt a klasszikus, elhúzódó koalíciós tárgyalások kisebb szerepet játszanak a magyar politikában, mint sok más európai államban. A kormány felelős az Országgyűlésnek, de csak konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal buktatható meg.