Választási felmérés – Magyarország: A Minerva Intézet eredményei (2025. december 12.)

A Minerva Intézet legfrissebb adatai alapján várhatóan 2 párt lépi át a bejutási küszöböt, és szerez mandátumot a magyar Országgyűlésben: TISZA 107 képviselővel és Fidesz/KDNP 92 képviselővel.

Az Országgyűlés 199 képviselőből áll, akiket vegyes választási rendszerben, többségi és arányos elv alapján választanak. 106 képviselő közvetlenül, egyéni választókerületekben, többségi alapon szerez mandátumot. A fennmaradó 93 helyet országos pártlistákról, arányos rendszerben osztják el. Különlegesség a „töredékszavazatok” rendszere: azok a szavazatok, amelyek az egyéni választókerületben nem járultak hozzá a győztes megválasztásához, valamint a győztes jelölt többletszavazatai az adott párt országos listájához adódnak, ami jelentősen erősítheti a legerősebb parlamenti erőket.

Az Országgyűlésbe jutáshoz az országos listán egyéni pártok számára 5%-os bejutási küszöb érvényes. Két pártból álló választási szövetségek esetén ez a küszöb 10%-ra, három vagy több pártból álló szövetségeknél pedig 15%-ra emelkedik. E szabályozás célja a parlament túlzott fragmentálódásának megakadályozása. Az egyéni választókerületekben megszerzett 106 közvetlen mandátumot nem érinti ez a küszöb, mivel ott az egyszerű többséget szerző jelölt nyer. Emellett az elismert nemzeti kisebbségek számára lehetőség van speciális, kedvezményes mandátumok révén, csökkentett szavazatküszöbbel bejutni a parlamentbe.

A magyar kormányalakítást a választási rendszer úgy formálja, hogy gyakran egyetlen párt vagy egy stabil blokk szerez abszolút, sőt akár kétharmados (alkotmányozó) többséget. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A miniszterelnök erős pozíciója és a gyakran egyértelmű többségi viszonyok miatt a klasszikus, elhúzódó koalíciós tárgyalások kisebb szerepet játszanak a magyar politikában, mint sok más európai államban. A kormány felelős az Országgyűlésnek, de csak konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal buktatható meg.