Nézőpont Intézet
N/A
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
N/A
1000 megkérdezett
A következő Parlamenti választás Magyarországon: várhatóan 2030-ben kerül megrendezésre.
A Nézőpont Intézet becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 40,2%-át szereznék meg.
A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint Magyarországon Fidesz/KDNP áll az élen 46%-kal. Mögötte TISZA: 38%-kal, Mi Hazánk: 6%-kal, Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 5%-kal és Demokratikus Koalíció: 4%-kal sorakoznak. Egyéb pártok a szavazatok 1%-át érik el.
A Nézőpont Intézet a PolitPro pontszámban 100-ból 49 pontot ért el.
Átlagosan a Nézőpont Intézet felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 3,4 százalékponttal térnek el.
A felmérések 88%-ában a Nézőpont Intézet magasabbra értékeli a Fidesz/KDNP eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 32%-ában a Nézőpont Intézet magasabbra értékeli a Magyar Kétfarkú Kutya Párt eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 25%-ában a Nézőpont Intézet magasabbra értékeli a Mi Hazánk eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 65%-ában a Nézőpont Intézet alacsonyabbra értékeli a Demokratikus Koalíció eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 25%-ában a Nézőpont Intézet alacsonyabbra értékeli a Mi Hazánk eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 87%-ában a Nézőpont Intézet alacsonyabbra értékeli a TISZA eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A magyarországi választáshoz tartozó bejutási küszöb 5%-nál van.
A választási felmérések nem jóslatok, hanem pillanatfelvételek statisztikai ingadozásokkal. A valósághű kép eléréséhez naponta 100 000 választási kimenetelt szimulálunk a PolitPro választási trendjei alapján, az úgynevezett „Monte-Carlo-módszerrel”. Figyelembe vesszük a tipikus szavazói vándorlásokat és a politikai trendeket. Algoritmusunk számos forgatókönyvet tesztel – a táboron belüli kisebb elmozdulásoktól a politikai meglepetésekig –, hogy meghatározza a pártok és koalíciók tényleges esélyeit a sikerre.
A Nézőpont Intézet legfrissebb adatai alapján várhatóan 4 párt lépi át a bejutási küszöböt, és szerez mandátumot a magyar Országgyűlésben: Fidesz/KDNP 97 képviselővel, TISZA 80 képviselővel, Mi Hazánk 12 képviselővel és Magyar Kétfarkú Kutya Párt 10 képviselővel.
Az Országgyűlés 199 képviselőből áll, akiket vegyes választási rendszerben, többségi és arányos elv alapján választanak. 106 képviselő közvetlenül, egyéni választókerületekben, többségi alapon szerez mandátumot. A fennmaradó 93 helyet országos pártlistákról, arányos rendszerben osztják el. Különlegesség a „töredékszavazatok” rendszere: azok a szavazatok, amelyek az egyéni választókerületben nem járultak hozzá a győztes megválasztásához, valamint a győztes jelölt többletszavazatai az adott párt országos listájához adódnak, ami jelentősen erősítheti a legerősebb parlamenti erőket.
Az Országgyűlésbe jutáshoz az országos listán egyéni pártok számára 5%-os bejutási küszöb érvényes. Két pártból álló választási szövetségek esetén ez a küszöb 10%-ra, három vagy több pártból álló szövetségeknél pedig 15%-ra emelkedik. E szabályozás célja a parlament túlzott fragmentálódásának megakadályozása. Az egyéni választókerületekben megszerzett 106 közvetlen mandátumot nem érinti ez a küszöb, mivel ott az egyszerű többséget szerző jelölt nyer. Emellett az elismert nemzeti kisebbségek számára lehetőség van speciális, kedvezményes mandátumok révén, csökkentett szavazatküszöbbel bejutni a parlamentbe.
A magyar kormányalakítást a választási rendszer úgy formálja, hogy gyakran egyetlen párt vagy egy stabil blokk szerez abszolút, sőt akár kétharmados (alkotmányozó) többséget. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A miniszterelnök erős pozíciója és a gyakran egyértelmű többségi viszonyok miatt a klasszikus, elhúzódó koalíciós tárgyalások kisebb szerepet játszanak a magyar politikában, mint sok más európai államban. A kormány felelős az Országgyűlésnek, de csak konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal buktatható meg.