Nézőpont Intézet
N/A
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
N/A
1000 megkérdezett
A következő Parlamenti választás Magyarországon -ben választás 54 nap múlva lesz.
A(z) Nézőpont Intézet becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 50,3%-át szereznék meg.
A 2025. november 26.-i, Nézőpont Intézet által készített aktuális magyarországi választási felmérés szerint Fidesz/KDNP vezet 47%-kal. Őket követik TISZA: 40%-kal, Mi Hazánk: 7%-kal, Demokratikus Koalíció: 3%-kal és Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 3%-kal.
A Nézőpont Intézet a PolitPro pontszámban 100-ból 50 pontot ért el.
Átlagosan a Nézőpont Intézet felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 3,4 százalékponttal térnek el.
A felmérések 69%-ában a Nézőpont Intézet magasabbra értékeli a Fidesz/KDNP eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 28%-ában a Nézőpont Intézet magasabbra értékeli a Magyar Kétfarkú Kutya Párt eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 20%-ában a Nézőpont Intézet magasabbra értékeli a Mi Hazánk eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 39%-ában a Nézőpont Intézet alacsonyabbra értékeli a Demokratikus Koalíció eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 83%-ában a Nézőpont Intézet alacsonyabbra értékeli a TISZA eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A magyarországi választáshoz tartozó bejutási küszöb 5%-nál van.
A Nézőpont Intézet legfrissebb adatai alapján várhatóan 3 párt lépi át a bejutási küszöböt, és szerez mandátumot a magyar Országgyűlésben: Fidesz/KDNP 100 képviselővel, TISZA 85 képviselővel és Mi Hazánk 14 képviselővel.
Az Országgyűlés 199 képviselőből áll, akiket vegyes választási rendszerben, többségi és arányos elv alapján választanak. 106 képviselő közvetlenül, egyéni választókerületekben, többségi alapon szerez mandátumot. A fennmaradó 93 helyet országos pártlistákról, arányos rendszerben osztják el. Különlegesség a „töredékszavazatok” rendszere: azok a szavazatok, amelyek az egyéni választókerületben nem járultak hozzá a győztes megválasztásához, valamint a győztes jelölt többletszavazatai az adott párt országos listájához adódnak, ami jelentősen erősítheti a legerősebb parlamenti erőket.
Az Országgyűlésbe jutáshoz az országos listán egyéni pártok számára 5%-os bejutási küszöb érvényes. Két pártból álló választási szövetségek esetén ez a küszöb 10%-ra, három vagy több pártból álló szövetségeknél pedig 15%-ra emelkedik. E szabályozás célja a parlament túlzott fragmentálódásának megakadályozása. Az egyéni választókerületekben megszerzett 106 közvetlen mandátumot nem érinti ez a küszöb, mivel ott az egyszerű többséget szerző jelölt nyer. Emellett az elismert nemzeti kisebbségek számára lehetőség van speciális, kedvezményes mandátumok révén, csökkentett szavazatküszöbbel bejutni a parlamentbe.
A magyar kormányalakítást a választási rendszer úgy formálja, hogy gyakran egyetlen párt vagy egy stabil blokk szerez abszolút, sőt akár kétharmados (alkotmányozó) többséget. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A miniszterelnök erős pozíciója és a gyakran egyértelmű többségi viszonyok miatt a klasszikus, elhúzódó koalíciós tárgyalások kisebb szerepet játszanak a magyar politikában, mint sok más európai államban. A kormány felelős az Országgyűlésnek, de csak konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal buktatható meg.