Publicus
N/A
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
N/A
1001 megkérdezett
A következő Parlamenti választás Magyarországon választás 26 nap múlva lesz.
A Publicus becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 39,2%-át szereznék meg.
A 2025. június 25.-i, Publicus által készített aktuális magyarországi választási felmérés szerint TISZA vezet 44%-kal. Őket követik Fidesz/KDNP: 37%-kal, Demokratikus Koalíció: 9%-kal, Mi Hazánk: 5%-kal, Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 1%-kal, Momentum: 1%-kal és MSZP: 1%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 2%-át érik el.
A Publicus a PolitPro pontszámban 100-ból 48 pontot ért el.
Átlagosan a Publicus felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 3,5 százalékponttal térnek el.
A felmérések 33%-ában a Publicus magasabbra értékeli a Demokratikus Koalíció eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 64%-ában a Publicus magasabbra értékeli a TISZA eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 45%-ában a Publicus alacsonyabbra értékeli a Demokratikus Koalíció eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 63%-ában a Publicus alacsonyabbra értékeli a Fidesz/KDNP eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 25%-ában a Publicus alacsonyabbra értékeli a Magyar Kétfarkú Kutya Párt eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 31%-ában a Publicus alacsonyabbra értékeli a Mi Hazánk eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A magyarországi választáshoz tartozó bejutási küszöb 5%-nál van.
A IDEA Intézet legfrissebb adatai alapján várhatóan 5 párt lépi át a bejutási küszöböt, és szerez mandátumot a magyar Országgyűlésben: TISZA 48 képviselővel, Fidesz/KDNP 36 képviselővel, Mi Hazánk 6 képviselővel, Demokratikus Koalíció 5 képviselővel és Magyar Kétfarkú Kutya Párt 1 képviselővel.
Az Országgyűlés 199 képviselőből áll, akiket vegyes választási rendszerben, többségi és arányos elv alapján választanak. 106 képviselő közvetlenül, egyéni választókerületekben, többségi alapon szerez mandátumot. A fennmaradó 93 helyet országos pártlistákról, arányos rendszerben osztják el. Különlegesség a „töredékszavazatok” rendszere: azok a szavazatok, amelyek az egyéni választókerületben nem járultak hozzá a győztes megválasztásához, valamint a győztes jelölt többletszavazatai az adott párt országos listájához adódnak, ami jelentősen erősítheti a legerősebb parlamenti erőket.
Az Országgyűlésbe jutáshoz az országos listán egyéni pártok számára 5%-os bejutási küszöb érvényes. Két pártból álló választási szövetségek esetén ez a küszöb 10%-ra, három vagy több pártból álló szövetségeknél pedig 15%-ra emelkedik. E szabályozás célja a parlament túlzott fragmentálódásának megakadályozása. Az egyéni választókerületekben megszerzett 106 közvetlen mandátumot nem érinti ez a küszöb, mivel ott az egyszerű többséget szerző jelölt nyer. Emellett az elismert nemzeti kisebbségek számára lehetőség van speciális, kedvezményes mandátumok révén, csökkentett szavazatküszöbbel bejutni a parlamentbe.
A magyar kormányalakítást a választási rendszer úgy formálja, hogy gyakran egyetlen párt vagy egy stabil blokk szerez abszolút, sőt akár kétharmados (alkotmányozó) többséget. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A miniszterelnök erős pozíciója és a gyakran egyértelmű többségi viszonyok miatt a klasszikus, elhúzódó koalíciós tárgyalások kisebb szerepet játszanak a magyar politikában, mint sok más európai államban. A kormány felelős az Országgyűlésnek, de csak konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal buktatható meg.