Publicus
N/A
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
N/A
1001 megkérdezett
A következő Parlamenti választás Magyarországon -ben választás 51 nap múlva lesz.
A(z) Publicus becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 39,2%-át szereznék meg.
A 2025. június 25.-i, Publicus által készített aktuális magyarországi választási felmérés szerint TISZA vezet 44%-kal. Őket követik Fidesz/KDNP: 37%-kal, Demokratikus Koalíció: 9%-kal, Mi Hazánk: 5%-kal, Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 1%-kal, Momentum: 1%-kal és MSZP: 1%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 2%-át érik el.
A Publicus a PolitPro pontszámban 100-ból 11 pontot ért el.
Átlagosan a Publicus felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 7,1 százalékponttal térnek el.
A felmérések 58%-ában a Publicus magasabbra értékeli a Demokratikus Koalíció eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 62%-ában a Publicus magasabbra értékeli a TISZA eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 67%-ában a Publicus alacsonyabbra értékeli a Fidesz/KDNP eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 31%-ában a Publicus alacsonyabbra értékeli a Magyar Kétfarkú Kutya Párt eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 28%-ában a Publicus alacsonyabbra értékeli a Mi Hazánk eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A magyarországi választáshoz tartozó bejutási küszöb 5%-nál van.
A Publicus legfrissebb adatai alapján várhatóan 4 párt lépi át a bejutási küszöböt, és szerez mandátumot a magyar Országgyűlésben: TISZA 92 képviselővel, Fidesz/KDNP 78 képviselővel, Demokratikus Koalíció 19 képviselővel és Mi Hazánk 10 képviselővel.
Az Országgyűlés 199 képviselőből áll, akiket vegyes választási rendszerben, többségi és arányos elv alapján választanak. 106 képviselő közvetlenül, egyéni választókerületekben, többségi alapon szerez mandátumot. A fennmaradó 93 helyet országos pártlistákról, arányos rendszerben osztják el. Különlegesség a „töredékszavazatok” rendszere: azok a szavazatok, amelyek az egyéni választókerületben nem járultak hozzá a győztes megválasztásához, valamint a győztes jelölt többletszavazatai az adott párt országos listájához adódnak, ami jelentősen erősítheti a legerősebb parlamenti erőket.
Az Országgyűlésbe jutáshoz az országos listán egyéni pártok számára 5%-os bejutási küszöb érvényes. Két pártból álló választási szövetségek esetén ez a küszöb 10%-ra, három vagy több pártból álló szövetségeknél pedig 15%-ra emelkedik. E szabályozás célja a parlament túlzott fragmentálódásának megakadályozása. Az egyéni választókerületekben megszerzett 106 közvetlen mandátumot nem érinti ez a küszöb, mivel ott az egyszerű többséget szerző jelölt nyer. Emellett az elismert nemzeti kisebbségek számára lehetőség van speciális, kedvezményes mandátumok révén, csökkentett szavazatküszöbbel bejutni a parlamentbe.
A magyar kormányalakítást a választási rendszer úgy formálja, hogy gyakran egyetlen párt vagy egy stabil blokk szerez abszolút, sőt akár kétharmados (alkotmányozó) többséget. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A miniszterelnök erős pozíciója és a gyakran egyértelmű többségi viszonyok miatt a klasszikus, elhúzódó koalíciós tárgyalások kisebb szerepet játszanak a magyar politikában, mint sok más európai államban. A kormány felelős az Országgyűlésnek, de csak konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal buktatható meg.