Republikon Intézet
N/A
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
N/A
1000 megkérdezett
A következő Parlamenti választás Magyarországon: várhatóan 2030-ben kerül megrendezésre.
A Republikon Intézet becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 50,3%-át szereznék meg.
A Republikon Intézet friss felmérése szerint Magyarországon TISZA áll az élen 40%-kal. Mögötte Fidesz/KDNP: 33%-kal, Demokratikus Koalíció: 7%-kal, Mi Hazánk: 4%-kal, Momentum: 4%-kal, Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 3%-kal, LMP: 1%-kal, MSZP: 1%-kal és Párbeszéd: 1%-kal sorakoznak. Egyéb pártok a szavazatok 6%-át érik el.
A Republikon Intézet a PolitPro pontszámban 100-ból 58 pontot ért el.
Átlagosan a Republikon Intézet felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 3,5 százalékponttal térnek el.
A felmérések 26%-ában a Republikon Intézet magasabbra értékeli a Demokratikus Koalíció eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 34%-ában a Republikon Intézet magasabbra értékeli a Magyar Kétfarkú Kutya Párt eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 26%-ában a Republikon Intézet alacsonyabbra értékeli a Demokratikus Koalíció eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 68%-ában a Republikon Intézet alacsonyabbra értékeli a Fidesz/KDNP eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A magyarországi választáshoz tartozó bejutási küszöb 5%-nál van.
A Republikon Intézet legfrissebb adatai alapján várhatóan 3 párt lépi át a bejutási küszöböt, és szerez mandátumot a magyar Országgyűlésben: TISZA 100 képviselővel, Fidesz/KDNP 82 képviselővel és Demokratikus Koalíció 17 képviselővel.
Az Országgyűlés 199 képviselőből áll, akiket vegyes választási rendszerben, többségi és arányos elv alapján választanak. 106 képviselő közvetlenül, egyéni választókerületekben, többségi alapon szerez mandátumot. A fennmaradó 93 helyet országos pártlistákról, arányos rendszerben osztják el. Különlegesség a „töredékszavazatok” rendszere: azok a szavazatok, amelyek az egyéni választókerületben nem járultak hozzá a győztes megválasztásához, valamint a győztes jelölt többletszavazatai az adott párt országos listájához adódnak, ami jelentősen erősítheti a legerősebb parlamenti erőket.
Az Országgyűlésbe jutáshoz az országos listán egyéni pártok számára 5%-os bejutási küszöb érvényes. Két pártból álló választási szövetségek esetén ez a küszöb 10%-ra, három vagy több pártból álló szövetségeknél pedig 15%-ra emelkedik. E szabályozás célja a parlament túlzott fragmentálódásának megakadályozása. Az egyéni választókerületekben megszerzett 106 közvetlen mandátumot nem érinti ez a küszöb, mivel ott az egyszerű többséget szerző jelölt nyer. Emellett az elismert nemzeti kisebbségek számára lehetőség van speciális, kedvezményes mandátumok révén, csökkentett szavazatküszöbbel bejutni a parlamentbe.
A magyar kormányalakítást a választási rendszer úgy formálja, hogy gyakran egyetlen párt vagy egy stabil blokk szerez abszolút, sőt akár kétharmados (alkotmányozó) többséget. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A miniszterelnök erős pozíciója és a gyakran egyértelmű többségi viszonyok miatt a klasszikus, elhúzódó koalíciós tárgyalások kisebb szerepet játszanak a magyar politikában, mint sok más európai államban. A kormány felelős az Országgyűlésnek, de csak konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal buktatható meg.