Választási felmérés – Montenegró: A NSPM eredményei (2023. december 2.)

A NSPM legfrissebb adatai szerint várhatóan 6 párt jut be a montenegrói parlamentbe: PES 27 képviselővel, DPS 19 képviselővel, ZbCG 16 képviselővel, DCG 9 képviselővel, URA 5 képviselővel és BS 5 képviselővel.

Montenegró parlamentje, a Skupština 81 képviselőből áll, akiket négyéves időtartamra választanak. A választási rendszer tiszta arányos képviseleti rendszer, egyetlen országos választókerületben, zárt listákkal. Montenegróban különlegesség a nemzeti kisebbségek védelme: míg a legtöbb pártra általános választási küszöb vonatkozik, a kisebbségi csoportok jelentősen alacsonyabb küszöbökkel élhetnek, biztosítva ezzel a sokszínű népcsoportok (például bosnyákok, albánok és horvátok) megfelelő képviseletét a parlamentben.

Montenegróban a parlamentbe jutáshoz országos 3%-os választási küszöb érvényes. A nemzeti kisebbségeket képviselő pártok vagy koalíciók (amennyiben azok a teljes lakosság legfeljebb 15%-át teszik ki) számára a küszöb 0,7%-ra csökken. A horvát kisebbségre további különleges szabály vonatkozik: ha egyik listájuk sem éri el a 0,7%-os küszöböt, a legtöbb szavazatot szerző lista akkor is mandátumot kap, ha legalább 0,35% szavazatot szerez. Ezek a differenciált küszöbök a politikai stabilitás és az inkluzív képviselet összehangolását szolgálják.

A kormányalakításhoz Montenegróban legalább 41 mandátumra van szükség a 81-ből. Mivel az arányos rendszer gyakran a pártrendszer fragmentálódásához vezet, a koalíciók a megszokottak. A választások után az államfő a parlamenti frakciókkal folytatott konzultációk alapján miniszterelnök-jelöltet javasol. A politikai gyakorlatban a kisebbségi pártok gyakran kulcsszerepet játszanak, mint a mérleg nyelve. A koalíciós tárgyalások általában az EU-integrációra, a korrupcióellenes küzdelemre és az ország gazdasági fejlődésére összpontosítanak.