Forsa
RTL / n-tv
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
RTL / n-tv
3004 megkérdezett
A következő Németország parlamenti választása -ben: várhatóan 2029-ben kerül megrendezésre.
A(z) Forsa becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 42,5%-át szereznék meg.
A 2026. január 12.-i, Forsa által készített aktuális németországi parlamenti választásra vonatkozó felmérés szerint AfD vezet 26%-kal. Őket követik CDU/CSU: 24%-kal, Grüne: 13%-kal, SPD: 13%-kal, Die Linke: 11%-kal, BSW: 3%-kal és FDP: 3%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 7%-át érik el.
A Forsa a PolitPro pontszámban 100-ból 82 pontot ért el.
Átlagosan a Forsa felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 1,4 százalékponttal térnek el.
A felmérések 22%-ában a Forsa magasabbra értékeli a CDU/CSU eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 23%-ában a Forsa magasabbra értékeli a Grüne eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 35%-ában a Forsa alacsonyabbra értékeli a AfD eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 31%-ában a Forsa alacsonyabbra értékeli a BSW eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 27%-ában a Forsa alacsonyabbra értékeli a SPD eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A Bundestag-választáshoz tartozó küszöb 5%-nál van.
A Verian legfrissebb adatai alapján várhatóan 5 párt lépi át a bejutási küszöböt, és szerez mandátumot a német Bundestagban: CDU/CSU 184 képviselővel, AfD 177 képviselővel, SPD 106 képviselővel, Grüne 92 képviselővel és Die Linke 71 képviselővel.
A német Bundestag választása a perszonalizált arányos választási rendszer elvei szerint zajlik. A választók két szavazatot adnak le: az első szavazat a választókerületi egyéni mandátumról dönt, míg a második szavazat a pártok parlamenti erejét határozza meg. A 2023-as választójogi reform óta a Bundestag létszáma 630 képviselőben rögzített. Különlegessége, hogy az egyéni mandátumokat csak akkor osztják ki, ha azokat az adott párt második szavazati eredménye fedezi. Ez megakadályozza a többlet- és kiegyenlítő mandátumok keletkezését, és átlátható mandátumelosztást biztosít.
A Bundestagba való bejutáshoz Németországban az öt százalékos küszöb érvényes. A pártoknak legalább 5%-ot kell elérniük az érvényes második szavazatokból szövetségi szinten, hogy a mandátumelosztásnál figyelembe vegyék őket. Fontos kivétel az alapmandátum-záradék: ha egy párt legalább három egyéni mandátumot szerez, akkor is bejut a Bundestagba a második szavazati eredményének megfelelő erővel, ha nem éri el az 5%-os küszöböt. Ez a szabályozás biztosítja a regionálisan erősen gyökerező pártok parlamenti képviseletét, és a Szövetségi Alkotmánybíróság 2024-ben megerősítette annak lényegét.
A németországi kormányalakítást hagyományosan a stabil koalíciós többségek keresése jellemzi, mivel általában egyetlen párt sem éri el önállóan a mandátumok abszolút többségét. A választások után feltáró megbeszélések és hivatalos koalíciós tárgyalások zajlanak, amelyek koalíciós szerződésben csúcsosodnak ki. A jelenlegi politikai táj sajátos jellemzője a „tűzfal-elv”: a mérsékelt, bevett pártok jelenleg kategorikusan kizárják a koalíciókat a szélsőjobboldali erőkkel (különösen az AfD-vel). Ez ahhoz vezet, hogy gyakran hármas szövetségekre, például a „Jamaica-” vagy „Kenya-koalícióra” van szükség egy kormányzóképes többség kialakításához, a politikai széleken túl.