Pártpreferenciák a Bundestag-választásra Németországban (INSA, 2026. január 12.)

2026. január 9. - 2026. január 12.

2010 megkérdezett

Következő Parlamenti választás Németországban:: 2029

A következő Parlamenti választás Németországban: várhatóan 2029-ben kerül megrendezésre.

A jelenlegi kormánynak nincs többsége Németországban

A INSA becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 44,9%-át szereznék meg.

Ki vezet INSA felmérése szerint?

INSA legfrissebb, Németországra fókuszáló pártpreferencia-felmérése szerint AfD vezeti a mezőnyt 26%-kal. Mögötte CDU/CSU: 24,5%-kal, SPD: 14,5%-kal, Grüne: 12%-kal, Die Linke: 10%-kal, BSW: 4%-kal és FDP: 4%-kal sorakoznak. Egyéb pártok a szavazatok 5%-át érik el.

Minőségi kontroll: Mennyire megbízható a INSA előrejelzése?

Matematikai többségek és koalíciós lehetőségek

Küszöb

A Bundestag-választáshoz tartozó küszöb 5%-nál van.

CDU/CSU + SPD + Grüne
Közép
58,7%
AfD + CDU/CSU
Jobboldal
58,1%
CDU/CSU + SPD
Jobbközép
44,9%

Parlamenti összetétel a INSA mérése szerint

A INSA legfrissebb adatai alapján várhatóan 5 párt lépi át a bejutási küszöböt, és szerez mandátumot a német Bundestagban: AfD 188 képviselővel, CDU/CSU 178 képviselővel, SPD 105 képviselővel, Grüne 87 képviselővel és Die Linke 72 képviselővel.

A választási rendszer Németországban

A német Bundestag választása a perszonalizált arányos választási rendszer elvei szerint zajlik. A választók két szavazatot adnak le: az első szavazat a választókerületi egyéni mandátumról dönt, míg a második szavazat a pártok parlamenti erejét határozza meg. A 2023-as választójogi reform óta a Bundestag létszáma 630 képviselőben rögzített. Különlegessége, hogy az egyéni mandátumokat csak akkor osztják ki, ha azokat az adott párt második szavazati eredménye fedezi. Ez megakadályozza a többlet- és kiegyenlítő mandátumok keletkezését, és átlátható mandátumelosztást biztosít.

Küszöb és akadályok

A Bundestagba való bejutáshoz Németországban az öt százalékos küszöb érvényes. A pártoknak legalább 5%-ot kell elérniük az érvényes második szavazatokból szövetségi szinten, hogy a mandátumelosztásnál figyelembe vegyék őket. Fontos kivétel az alapmandátum-záradék: ha egy párt legalább három egyéni mandátumot szerez, akkor is bejut a Bundestagba a második szavazati eredményének megfelelő erővel, ha nem éri el az 5%-os küszöböt. Ez a szabályozás biztosítja a regionálisan erősen gyökerező pártok parlamenti képviseletét, és a Szövetségi Alkotmánybíróság 2024-ben megerősítette annak lényegét.

Kormányalakítás és koalíciós hagyományok

A németországi kormányalakítást hagyományosan a stabil koalíciós többségek keresése jellemzi, mivel általában egyetlen párt sem éri el önállóan a mandátumok abszolút többségét. A választások után feltáró megbeszélések és hivatalos koalíciós tárgyalások zajlanak, amelyek koalíciós szerződésben csúcsosodnak ki. A jelenlegi politikai táj sajátos jellemzője a „tűzfal-elv”: a mérsékelt, bevett pártok jelenleg kategorikusan kizárják a koalíciókat a szélsőjobboldali erőkkel (különösen az AfD-vel). Ez ahhoz vezet, hogy gyakran hármas szövetségekre, például a „Jamaica-” vagy „Kenya-koalícióra” van szükség egy kormányzóképes többség kialakításához, a politikai széleken túl.

Adatok és információk forrásai

PolitPro

A PolitPro tudományos adatokat és aktuális felméréseket gyűjt össze, hogy a politika mindenki számára érthetővé váljon. Vezető kutatási projektek adatállományait használjuk, és kiegészítjük azokat saját kutatásainkkal, elemzéseinkkel és algoritmusainkkal. Így tesszük a komplex politikai összefüggéseket mindenki számára érthetővé és hozzáférhetővé. Mesterséges intelligencia támogatásával.

Hibát találtál?

A politikai adatok naponta változnak. Ha hibát találsz, kérjük, írj nekünk egy e-mailt. Egy rövid forrásmegjelölés segít nekünk az ellenőrzésben.